13 talált cikk az ellenérték nélkül , biztosítás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja után (aki ezért jövedelemben nem részesül) a minimálbér összegéig fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot (8,5 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (3 százalék) a társaság hogyan számolja el, hogyan könyvelje? Ha társaság fizeti meg ezeket a járulékokat, akkor az a tagnak jövedelmet jelent-e, vagy azt a tag köteles a társaságnak megtéríteni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 30. számában az 591. kérdésre adott válaszhoz, a bérelt ingatlanon végzett felújítás tulajdonos részére történő visszaadásához kapcsolódóan kérünk pontosítást. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő, ellenérték nélküli átadást is. Ebből következően a bérlemény visszaadásakor az azon végzett beruházás akkori nettó értéke után 25 százalék áfát be kell vallani és fizetni. A mi esetünkben magánszemély kapta vissza térítésmentesen a bérleményt, melyen jelentős átalakításokat és felújításokat végeztünk. A bérlemény visszaadásakor a bérelt ingatlanon végzett beruházás nettó értéke több millió forint volt. Mivel a bérbeadó a társaságnál biztosított magánszemély volt, a kérdéseink:- ha természetbeni juttatás, akkor a nettó érték után meg kell-e fizetni az áfát?- 11 százalék eho-t, vagy a visszaadás évében érvényes társadalombiztosítási járulékot kell fizetni?- munkaadóijárulék-fizetés is van?

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunk minden évben egy alkalommal 1-2 napos autóbusz-kirándulást szervez munkavállalói részére. A költségeket – utazás, szállás, belépőjegy, koncertjegy, borkóstoló, étkezés – a cég viseli. Milyen adóteher terheli?

Kérdés: A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?