Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása

Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti feltételesen vissza nem térítendő pályázati összegek véglegesítésének feltételeiről, a feltételek teljesítésének elfogadása időpontjairól a kérdező nem írt. Ezért a válaszban feltételezésekkel kell élnünk.A nyert összegből a bankszámlára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Biztosító által fizetett összeg elszámolása

Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében előírtak szerint kell megszüntetni (T 4832 – K 9647).Ha a biztosító a biztosítást kötött cégnek fizet (az elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosító a teljes kárt vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Kártérítés összegének továbbadása a károsultnak

Kérdés: A gazdasági társaság fuvarok szervezésével foglalkozik. Az általa megbízott fuvarozó kárt okozott a szállított termékekben, amelyek a megbízó tulajdonát képezték. A szállítást végző cég biztosítója a kár összegét megfizette a fuvar szervezésével foglalkozó cég részére. A károsult a megbízó, nem pedig a fuvarszervező cég. A kártérítés összege nem számlázandó tétel, így az elszámolás, illetve a jegyzőkönyv megfelelő bizonylat arra, hogy a károsult részére a kártérítés összegét a fuvarszervező cég átutalja? A fuvarszervezést végző cég a kapott kártérítést egyéb bevételként, illetve tovább utaláskor egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a kár összegét, továbbá a károsult azonosító adatait. Ezen bizonylat alapján fizetett a biztosító. A fuvarszervező cég a megkapott biztosítási összeget az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb bevételek között könyvelte.Tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Tulajdonjog szerzése ráépítéssel

Kérdés: "A" és "B" társaság közös tulajdonát képezi egy ingatlan, amelyre "A" társaság épít két épületet. Ezen két épületet "A" társaság külön helyrajzi számmal ellátva szeretné szerepeltetni az ingatlan-nyilvántartásban, így ráépítés jogcímén szeretné bejegyeztetni a két épületet mint ingatlant a földhivatalba önálló és kizárólagos tulajdonaként. Ez esetben az épületeket építő és az ingatlan-nyilvántartásban az épületek kizárólagos tulajdonosává váló "A" társaságnak keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A társaság az épületek tulajdonjogát ráépítés jogcímén szerezné meg.
Részlet a válaszából: […] ..."B" társaság hozzájárulásával, akkor az épület(ek) csak külön helyrajzi számmal hozhatók létre.A válasz első bekezdésében leírtak biztosítása után javasoljuk a helyileg illetékes földhivatalt megkeresni az illetékfizetés kérdésében.(Kéziratzárás: 2023. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető – ha egyáltalán érvényesíthető – a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad."Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...hitel visszafizetésére, a társaság szempontjából pedig ezen biztosíték érdekében felmerült egyéb ráfordítás, sajátos biztosításnak minősíthető, és a felmerülés időszakának eredményét terheli. (Semmi köze nincs a beruházáshoz, beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. A megállapított szokásos piaci értéket alapul véve keletkezik 15% szja-fizetési kötelezettség és 18,5% társadalombiztosítási járulék. A juttatás nem pénzben történik, ezért a vonatkozó közterheket a tagnak egyébként járó jövedelemből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...kell irányadónak tekinteni. Ennek értelmében, ha a külföldi vállalkozás a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző személyt foglalkoztat, akkor a biztosítási jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerb állampolgárnak nem áll fenn Magyarországon biztosítási jogviszonya, és nem történik számára jövedelem kifizetése, akkor a 08-as bevallásban nincs mit szerepeltetni. Ehhez azonban az alábbiakat kell megvizsgálni.Főszabály szerint a nem kiküldetésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés:

A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?

Részlet a válaszából: […] ...a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
1
2
3
45