Biztosító által fizetett összeg elszámolása

Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében előírtak szerint kell megszüntetni (T 4832 – K 9647).Ha a biztosító a biztosítást kötött cégnek fizet (az elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosító a teljes kárt vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés:

A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?

Részlet a válaszából: […] ...a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés, a biztosító által megtérített kártérítés elhatárolásával kezdjük:Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk a kérdésben leírtak sorrendjében.Ha a biztosító megjavítja (megjavíttatja) a megrongálódott gépjárművet, a javítási költséget a tényleges vagy a kalkulált összegben – mint térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét – az egyéb bevételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Megsemmisült eszköz támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.
Részlet a válaszából: […] A megsemmisült eszközöknek a nyilvántartásból történő kivezetésével egyidejűleg a halasztott bevételként kimutatott támogatást is az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell szüntetni, azt is ki kell vezetni, célszerűen az egyéb bevételek közé történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Normatív támogatás elszámolása

Kérdés: A nonprofit kft. fenntartója egy magán­iskolának. Az állami normatívát a fenntartó kapja, onnan utalják az intézményhez. Az éves normatívával a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a fenntartó, úgymond "saját" bevallást készít, amelyet majd a MÁK elbírál, és elfogadja vagy változtat azon, majd határozatot küld. Ha a mérlegkészítés időpontja január 31-e (április 30-a), a bevallás (a határozat) alapján le kell-e könyvelni a különbözetet? Ha igen, az iskolánál is könyvelni kell azt?
Részlet a válaszából: […] ...– K 4799, illetve T 368 – K 8634), mind az iskolánál (T 368 – K 9634, illetve T 9634 – K 4799).A megbízható és valós összkép biztosítása érdekében célszerű, ha a mérlegkészítés időpontját a normatíva végleges összegét megállapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Biztosító térítésének elszámolása

Kérdés: A kft. munkavégzés során véletlenszerűen kárt okozott egy harmadik személynek, egy föld alatti szivattyú rongálódott meg. A károkozást a kft. elismerte, az eseményről 2011 decemberében jegyzőkönyv készült. A kár­okozás költsége elszámolható-e 2011. évre? Az okozott kárt 2012 januárjában kifizettük, számla nem készült. A kft.-nek van felelősségbiztosítása. A biztosító várhatóan csak egy folyamatban lévő per végén fizet. Ha a mérlegkészítés időpontjáig fizet, elszámolható 2011. év javára? Ha csak bírói végzés van a birtokunkban, az alapján elszámolható egyéb bevételként 2011. év javára?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből nem derül ki, hogy a kft. a ténylegesenfelmerült, dokumentált kárt térítette meg, vagy a kár­okozásért kártalanítástfizetett egy megállapodás szerinti összegben. Ez utóbbi esetben a harmadikszemélynek az áfa felszámításával számlát kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […] ...másrészt azért, mert a Tao-tv.1. §-ának (5) bekezdése szerint az Szt. előírásai­tól a megbízható és valósösszkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti azadókötelezettség változását. Az eltérő árfolyam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Jutalom a tárgyévet követően

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie, a munkavállalót pedig – a munkabérre vonatkozó általánoselőírások szerint – személyi jövedelemadó, nyugdíj-, egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulék terheli.A jutalom nem tévesztendő össze a prémiummal. A prémium azelőre meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Támogatás feltételei teljesülésének vizsgálata

Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.
Részlet a válaszából: […] ...megtérítéséhez, részbena gazdálkodó szervezetként működő gépkörök működéséhez szükséges személyi éstárgyi feltételeinek biztosításához igazodik. Így valójában a támogatásiszerződésben kellett azt meghatározni, hogy mennyi a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
1
2
3