Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...hitel visszafizetésére, a társaság szempontjából pedig ezen biztosíték érdekében felmerült egyéb ráfordítás, sajátos biztosításnak minősíthető, és a felmerülés időszakának eredményét terheli. (Semmi köze nincs a beruházáshoz, beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Szakfeladat ellátása – 40%-os adómérték?

Kérdés: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012/CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés szerint:
"Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak". Mentesül-e a 40 százalék adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, melyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz? Az ügyeletet természetesen több orvos bevonásával tudja ellátni, akik a nonprofit kft. felé mint kisadózó vállalkozók számláznak.
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, amelyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz, és az Alapból finanszírozott ügyelet díját a nonprofit kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta magára. A kft. kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátására, gondozására, betegsége esetén ápolására, gyógyítására, halála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Színházi tiszteletjegy

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. előadó-művészeti szervezetként regisztrált. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontjában adómentesként határozza meg az általa a tevékenységi körében ingyenesen nyújtott szolgáltatást. Kérdésem, hogy a tiszteletjegyekre ez vonatkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatás, azaz az előadáson való ingyenes részvétel, amely tiszteletjegy biztosításával valósul meg (a jegyen feltehetően ár nem szerepel), adómentes lehet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Közhasznú nonprofit kft. kölcsöne

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel, ha a kölcsönt kamat­mentesen nyújtják.) A kérdésnek az a része, hogy "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta, kimondottan félrevezető. A kölcsönnel "B" átmenetileg finanszírozhatja a tevékenységét, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Normatív támogatás elszámolása

Kérdés: A nonprofit kft. fenntartója egy magán­iskolának. Az állami normatívát a fenntartó kapja, onnan utalják az intézményhez. Az éves normatívával a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a fenntartó, úgymond "saját" bevallást készít, amelyet majd a MÁK elbírál, és elfogadja vagy változtat azon, majd határozatot küld. Ha a mérlegkészítés időpontja január 31-e (április 30-a), a bevallás (a határozat) alapján le kell-e könyvelni a különbözetet? Ha igen, az iskolánál is könyvelni kell azt?
Részlet a válaszából: […] ...– K 4799, illetve T 368 – K 8634), mind az iskolánál (T 368 – K 9634, illetve T 9634 – K 4799).A megbízható és valós összkép biztosítása érdekében célszerű, ha a mérlegkészítés időpontját a normatíva végleges összegét megállapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Nonprofit zrt. tőkevesztése

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Részlet a válaszából: […] ...atársasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű sajáttőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak,köteles más gazdasági társasággá átalakulni, vagy rendelkezni a jogutód nélkülimegszűnésről....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Közhasznú-e az önkormányzati feladatok ellátása?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...végez el, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkalvaló ellátását, valamint a feladatok ellátásához szükséges infrastruktúrabiztosítását. A kérdésben leírtakból nem következik, hogy a kft. közhasznútevékenységet végez, még akkor sem, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Közbeszerzés három vállalkozó közreműködésével

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.
Részlet a válaszából: […] ...E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulékalapja után.A Tao-tv. hivatkozott melléklete alapjánviszont a kérdésben szereplő számlázás nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ad. Véleményünk az, hogy a kérdésszerint megvalósuló beruházást elsődlegesen a "Társaság" könyveiben indokoltkimutatni.Az önerő biztosítása nem jelenti azt, hogy beruházásiteljesítmény is van. Amennyiben az "Anyavállalat" által biztosított önerőt (asajátját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.
1
2