Alkatrészek javíttatási költségeinek elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a termeléshez használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek meghibásodás miatti javíttatását, ha eredeti, könyv szerinti értékük felhasználáskor már anyagköltségként lett leírva? Karbantartási költségként vagy készletnövelő tételként? Javításukra azért van szükség, mert ismételten tervezik a felhasználásukat. Az elszámolást könyvelési tételekkel is legyenek szívesek alátámasztani.
Részlet a válaszából: […] ...alkatrészt valóban anyagköltségként kell elszámolni az áfa nélküli beszerzési értéken (T 511 – K 21-22, 454). A csere során kibontásra kerülő alkatrészt pedig piaci értéken, haszonanyagértéken, illetve hulladékértéken az anyagköltség csökkentésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...esetében tekintettel lenni.A kérdés szerinti terményszárító berendezés nyilvánvalóan feleslegessé vált, ezért kell lebontani. A bontáskor a tárgyi eszközt – az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint – terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Értékcsökkenés elszámolásának hiánya

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülése időpontjától kezdődően az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és azt 2014-ben, de évenkénti megbontásban könyvelni kell. A költségkénti elszámolással ugyan csökken az adózás előtti eredmény, de a Tao-tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Jelentős tűzkár

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja: egyrészt az,hogy a biztosító várhatóan milyen összegű kártérítést fizet, másrészt az, hogya leégett terményszárító bontásakor visszanyert anyagok hulladék-, illetvehaszonanyagértéke mennyi lesz. Jelenleg konkrétan még egyik sem ismert....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Nullára leírt eszközök értékesítése

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...a gépkocsibeállót ténylegesen nem használják,értékesíteni sem lehet, akkor – az előbbiek dokumentálása mellett – le kellbontani, a bontás során visszanyert anyagokat azok piaci értékén készletre kellvenni a bontási költség csökkentésével szemben.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Adóalap-korrekció állományból történő kivezetéskor

Kérdés: Területrendezés miatt a társaságnak a fémszerkezetű építményét le kellett bontania, amelynek a nettó értéke 2,5 millió forint volt. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ha kivezetjük az eszközök közül – helyesen értelmezzük-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontját, hogy a 2,5 millió forint terven felüli értékcsökkenés adóalapot csökkentő tényező lesz a haszonanyaggal csökkentett összegben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy igen, de a kérdésben leírtakat pontosítanikell!Ha a fémszerkezetű építményt lebontják, akkor azt a tárgyieszközök közül már a bontást megelőzően ki kell vezetni (a kivezetés nemlehetőség!). Az állományból történő kivezetéskor a visszanyerhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Beruházás vagy felújítás

Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A beruházás, illetve a felújítás fogalmát, értelmezőrendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja tartalmazza. Aproblémát az jelenti, hogy a gyakorlatban nem az értelmező rendelkezéseknekmegfelelő esetekben használják a felújítás szót mint kifejezést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Fűtési rendszer cseréje

Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...(bruttó) értékét kell növelni. A felújítás bekerülési értékébe beletartozik – az adott esetben – a meglévő fűtési rendszer bontásának a visszanyert anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértékével csökkentett költsége is. Részleges selejtezést, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] ...arról is, hogy mi történjen a tárgyi eszközzel: bontsák el és hasznosítsák.Ennyi azonban kevés! Rögzíteni kell azt is, mennyi az elbontásra kerülő tárgyi eszköz hasznosítható részegységeinek, alkatrészeinek a piaci értéke, a nem hasznosítható elemeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.