Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, hogy a három válasz közül a 3. válasz tekinthető helyesnek, kár, hogy a kollégák az Szt. megfelelő előírásaira nem hivatkoztak.A választ a Ptk. vonatkozó előírásával kezdjük.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett (jelen esetben a kft.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Magánszemély tulajdonos értékesíti üzletrészét

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...van. Feladata az, hogy az üzletrész-adásvételi szerződés alapján, a Cégtörvény szerinti változásbejelentési kérelemmel kérje meg a Cégbíróságot, hogy a tulajdonosváltozást a cégjegyzékben vezesse át, a magánszemély tulajdonos 50% tulajdoni hányadát törölje, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Részletre történő üzletrész vásárlása

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...átruházási szerződés szerint meghatározott értéke, amely értéket (piaci értéket) a szerződés aláírásakor, legkésőbb a tulajdonjog cégbírósági bejegyzésekor a 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal szembeni kötelezettségként könyvelni kell (T 171-173 – K 478)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Cégalapítás ügyvédi költségeinek elszámolása

Kérdés: Mit kell tenni azzal az ügyvédi díjról szóló számlával, amelyen áfa is szerepel, dátuma pedig a társasági szerződés aláírásának keltezését megelőzi? Ugyanis az ügyvéd előre kérte a társasági szerződéssel, az alapítással összefüggő költségeinek a kifizetését.
Részlet a válaszából: […] ...a letétkezelés szabályai szerint ügyvédi letétként veszi át a társaságalapítással kapcsolatos költségek fedezetét, és amikor a cégbírósági bejegyzés megtörtént, akkor az ügyvédi letét megszüntetésre kerül, az ügyvéd a tevékenysége, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál az ezzel kapcsolatos teendőket.Az Szt. 35. §-ának (3) bekezdése alapján az alapított társaságnál jegyzett tőkeként a cégbíróságon bejegyzett tőkét kell kimutatni a létesítő okiratban meghatározott összegben a jegyzett, de még be nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Kötelezett értesítése az engedményezésről

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Így kötelezettsége volt az is (amit nem teljesített), hogy az engedményezési szerződést az engedményessel a cég megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentése előtt megkösse, és erről a kötelezettet a szerződés aláírását követően értesítse (Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonleltárral kell alátámasztani. Két alkalommal kell elkészíteni:– először az átalakuláshoz szükséges döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására (vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltár-tervezetek),– másodszor az átalakulás tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...– K 412.A válasznál feltételeztük, hogy a kft. forintban vezeti a könyvviteli nyilvántartását, a törzstőkét is forintban jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe. Ha a törzstőke, illetve a tőketartalék fedezetére átadott kölcsönkövetelések szerződéseiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés aláírásának időpontja a mérvadó az üzletrész-értékesítés, illetve vétel könyvelése szempontjából (még az sem, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem alapján a tulajdonosváltozást mikor jegyzi be), hanem az, hogy a vevő mikortól, mely –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Nyilatkozattétel végelszámolás után

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
Részlet a válaszából: […]  A törölt társaság tevékenységével összefüggő tényekről,körülményekről minden olyan személy köteles nyilatkozni, aki ezekről tudomássalbír, és akit az adóhatóság erre felhív. Valójában ezek a magánszemélyek nem a"törölt társaság részéről", nem annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
1
2