7 talált cikk a devizabevétel , devizaárfolyam kifejezésre

Kérdés: Devizás bevétel átszámításakor milyen és mikori árfolyamot kell alkalmazni katás, evás és normál egyéni vállalkozó esetében?
Katás egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott – a mérlegfordulónapra vonatkozó –, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?

Kérdés: Belföldi fuvarozást végző egyéni vállalkozó – szerződés alapján – a fuvardíjat euróban kapja meg devizaszámlájára. Milyen árfolyamon kell a bevételt elszámolni? Milyen árfolyamon kell az ezen devizából kiegyenlített költségeit, ráfordításait kimutatni? Forintra történő átváltáskor az árfolyam-különbözetet bevételként, ráfordításként el kell-e számolni? A kérdésekre az Szja-tv.-ben nem találtam választ.

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!