Napelemes kiserőmű tervezése, kivitelezése

Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti az áfát a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Mint már utaltunk rá, a beruházástervezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Ügyvezető részére kötött biztosítás

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető részére kötöttünk (vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása) biztosítást. A cég fizeti a biztosítási díjat. Kell-e kifizetői szja-t, illetve ehót fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kft. által az ügyvezetőre vonatkozóan megkötött felelősségbiztosítást az érintett személy harmadik személyek felé fennálló felelősségére vonatkozóan kötötték, és a biztosítási káresemény bekövetkeztekor a biztosító az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...elő­írása alapján – a magyar ügyvezetőnek jövedelme keletkezik, mely jövedelem után negyedévente a 16%-os szja-t és 27%-os ehót meg kell fizetnie. Mivel a magyar ügyvezető az ehót költségként nem tudja elszámolni, alkalmazhatja az Szja-tv. 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2013-ban hatályos, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díjának adómentességét tartalmazó szabálya, az 1. számú melléklet 6.3. pontja nem tartalmaz meghatározást a havi biztosítási díj számítására. Ez a rendelkezés 2014-től módosul, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] ...összegig – a magánszeméllyel szembeni bármely kötelezettségébe(például a munkabér címén kifizetendő összegbe is).Az Eho-tv. 3. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a kifizetőt11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Személygépkocsi költségének elszámolása

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...esetében ilyen tétel lehet a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és 3. számú melléklete alapján a cégautóadó és az eho akkor, ha a személygépkocsit magáncélra olyan személy használja, aki nincs a társasággal munkaviszonyban, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.