Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Egy magyar cég külföldről, illetve belföldről beszerzett áruját nem saját raktárába, hanem közvetlenül a magyar vevőjéhez szállíttatja, harmadik fél által. Ez esetben a fuvarköltség az árubeszerzés mellékköltsége (8. számlaosztály: elábé), vagy az értékesítéshez kapcsolódik (52. egyéb szolg.), esetleg valamiféle megosztás lenne szükséges? A fuvardíjak az adott árukhoz egyértelműen hozzárendelhetők.
Részlet a válaszából: […] Az adott esetben a fuvarköltség nem mellékköltsége az árubeszerzésnek, hanem az árubeszerzés költsége, az árunak a cég raktárába történő beszállítás helyett ugyan máshova történik a szállítás, de a cég szempontjából csak beszállításnak minősíthető. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Lejárt szavatosságú cukrásztermékek

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
Részlet a válaszából: […] ...cukrászsütemények bekerülési értékét a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként számolták el (T 814, 466 – K 454). Az elábé azonban nem tartalmazhatja az értékvesztés címen elszámolt összeget. Ezért annak összegével csökkenteni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Mobiltelefon-feltöltés elszámolása

Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 78.§-ának (5) bekezdése tartalmazza az eladott áruk beszerzési értéke tartalmikövetelményeit. A mobiltelefon-feltöltés nem felel meg ezen követelményeknek,mivel a mobiltelefon-feltöltés nem áru, az a telefonszolgáltatás ellenértéke,tehát szolgáltatás. Ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Kereskedelmi árun végzett munkák elszámolása

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Importból szerezzük be az árut. Az áru értékesítése nem változatlan formában történik, hanem anyagot, alkatrészt használunk fel. Hogyan kell elszámolni az anyag értékét és a munkadíjat?
Részlet a válaszából: […] ...számlaosztályban kimutatott értékét kell növelni, és így lesz a bérmunkadíj az áru értékesítésekor a 8. számlaosztályban elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése

Kérdés: Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja gyakorlatilag az áruk fogalmát tartalmazza. Áruk az olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.