Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításának Ptk. és Szt. szerinti szabályait. A tőkeleszállítás utáni osztalékelőleg-kifizetésre viszont – e mérlegfordulónap közelsége esetén – hatással lehet.A számviteli előírások szerint nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...bírság megfizetésére csak az önállóan elkészített bevallás keretében van lehetőség. Így kell eljárni akkor is, ha az osztalékelőleg nem, vagy nem teljes mértékben válik osztalékká, és az előlegből levont adót el kell számolni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...választható a bevallási nyilatkozat, ha valaki adóalap-, illetve adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy már érvényesített az adóelőleg során, de akkor sem, ha az 1+1 százalékon kívül rendelkező nyilatkozatot ad. Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Kapott csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülésének hiányanem teszi lehetővé, hogy azzal egyetértsünk.A díjbekérő alapján befizetett csatlakozási díj valójábanelőleg, azt a szerződést követően, de még a csatlakozási munkálatok elvégzéseelőtt fizeti meg a rendszerhasználó a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Osztalékot terhelő eho 2010-ben

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése, valamint a 25. §-ának(5) bekezdése alapján 2010-től a társas vállalkozó részére kifizetett osztalék,illetve osztalékelőleg, valamint az egyéni vállalkozó osztalékalapja terhére kikell egészíteni a társas vállalkozó személyes közreműködői díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgáló által felülvizsgált (auditált) közbensőmérleg alapján akkor fizethető osztalékelőleg, ha teljesülnek az Szt. 39.§-ának (4) bekezdésében foglalt követelmények. A feltételek teljesülése mellettkifizetett osztalékelőleget a tagokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.