Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...519. számla Tartozik oldalára ennek az esetleges helyesbítését kell elszámolni.Az 513. számlával szemben aktív, illetve passzív időbeli elhatárolásként csak a készletre nem vehető vásárolt energia, illetve vízdíj tárgyévet terhelő összege és a számlázott (számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...2006-ban az átvállalt tartozás összege "A" cégnél halasztottbevételként, "B" cégnél halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolásra. "A"cégnél a halasztott bevételként elhatárolt összeget az Szt. 45. §-ának (2)bekezdése alapján a harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] ...jegyek könyv szerinti értékét megváltoztatni nem lehet. A kivezetést pedig akkor kell könyvelni, amikor az megtörtént (időbeli elhatárolás ez esetben nem lehetséges).Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a befektetett pénzügyi eszközök kamatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet csak a térítés nélküli átvétel szabályai szerint elszámolni (T 17 – K 9891), beleértve a halasztott bevételkénti időbeli elhatárolást is (T 9891 – K 4833).Az előbbi kft.-nél az egyik alapító tulajdonos közvetlenül a tőkeemelés előtt eladta üzletrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Térítés nélkül átvett részvények

Kérdés: Térítés nélkül átvett részvények után értékvesztést kell elszámolni. Ilyen értékben meg kell szüntetni a passzív időbeli elhatárolást. A későbbiek során ezt az értékvesztést részben vagy egészen visszaírjuk. A visszaírt összeget el kell-e határolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben valójában benne van a válasz is. A térítés nélkül átvett részvények értékének csökkenése a passzív időbeli elhatárolás összegének csökkenésével jár (nincs eredményhatása). A térítés nélkül átvett részvények elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.