15 talált cikk az értékhatár , ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.

Kérdés:

Átvettünk egy céget, és az egész év áttekintése során észrevettük, hogy a 7. hónapban átlépte a pénzforgalmi áfa határértékét. Az előző könyvelő nem jelentette át. Szeretnénk jogkövető módon eljárni, és az ügyfél is korrekt elintézési módot vár. Rengeteg kibocsátott számláról van szó, vagyis új számlák kibocsátása nem opció. Jeleztük az ügyfélnek, hogy az ezután kibocsátott számlákra már ne írja rá, hogy pénzforgalmi áfás, és be fogjuk vallani, decemberben pedig jelezzük a NAV felé, hogy jövőre nem kíván pénzforgalmis lenni. De mi legyen a rosszul kiállított és rossz időpontban bevallott számlákkal?

Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?

Kérdés: Egy kft. a 2017. évi könyvelése során a megelőző, azaz 2016. évre vonatkozóan jelentősnek minősülő hibát tárt fel, a hibás könyvelések helyesbítése a 2017. évi könyvelésben szerepelt, emiatt 2017. évre háromoszlopos beszámoló készült. A hiba következtében a 2016. évre megállapított társaságiadó-alap közel 9 M Ft-tal magasabb lett. A 2016. évi 1629-es bevallás önellenőrzésének elkészítésére viszont a mai napig nem került sor. Az önellenőrzést most szeretnénk benyújtani. Ennek kapcsán felülvizsgáltuk a 2016-os év teljes könyvelését, amelyben 2015-ös évre vonatkozóan feltárt és lekönyvelt különbözeteket találtunk. A különbözetek következtében a 2015-ös év adózás előtti eredménye és a társaságiadó-alapja is kevesebb lett. A 2016-ban lekönyvelt előző évi differenciák teljes egészében a 2016-os év társaságiadó-bevallásában és beszámolójában jelentek meg, a 2016-os év eredményét érintették, 2015. évre önellenőrzés nem készült. A 2016-os beszámoló kétoszlopos. Ennek helyességét most, a 2016-ra beadandó önrevízió kapcsán ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a 2016-os évben feltárt, 2015-re vonatkozó hibák jelentősnek minősülnek, ugyanis a hibák és hibahatások a 2015. évi beszámoló mérlegfőösszegének 2%-át meghaladják (még az átfordítás utáni mérlegfőösszeg 2%-át is túllépik). Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy 2016. évre 3 oszlopos beszámolót kellett volna készíteni, a 2015-ös év társaságiadó-bevallását pedig az adóalap csökkenése ellenére muszáj lett volna önrevíziózni. Véleményünk szerint akkor járnánk el szabályosan, ha:
1. a 2016-os évből a 2016-ra lekönyvelt 2015-ös hibákat kiszednénk;
2. a 2015. év taobevallását önrevízióznánk;
3. a 2016. évre utólag 3 oszlopos mérleget készítenénk;
4. az 1. pontban kijött eredményhez a 2017-ben lekönyvelt, 2016. évre feltárt hibákat hozzákalkulálnánk;
5. végül ezután készítenénk el a 2016-os évre vonatkozó önrevíziót.
(A társaság minden évben nyereségesen működött, ezért a 2015-ös, 2016-os évekre vonatkozó taokülönbözet együttesen azt az összeget teszi ki, amit a 2016. évre a megelőző évi hibák felülvizsgálata előtt levezettünk.) A beszámolókat minden évben könyvvizsgáló ellenőrizte, és hitelesítő záradékot adott. Kérem, szíveskedjenek konkrét javaslatot tenni, hogy Önök szerint mi lenne a helyes eljárás a korábbi évek közzétett beszámolóinak javítására, hogyan érinti ez a könyvvizsgálatot? Milyen következménnyel járhat, ha – ahogyan eredetileg terveztük – a 2016-ban lekönyvelt 2015. évi hibákat nem emeljük ki 2016-ból, és az eredetileg beküldött 2016. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizzük? Végül a jelentős hiba számítási módjával kapcsolatban szeretném, ha elmondanák a véleményüket: jól gondoljuk-e, hogy az adott évre feltárt hibákat eredménysoronként kell nézni, az egyes hibák által okozott társaságiadó-különbözeteket külön-külön kiszámolni, és az így kijött tételesen számított taokülönbözetek abszolút értékeit kell a jelentős/nem jelentős minősítésnél figyelembe venni, valamint maguknak a hibáknak az abszolút értékeit eredménysoronként összeadni? A hibák eszköz-forrást érintő tételei helyett pedig a fentiek szerint eredménykimutatás soronként levezetett mérleg szerinti eredmények (soronkénti) abszolút értékeit összeadva kell figyelembe venni a hiba saját tőkét érintő hatását?

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Könyvelésünk felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy 2010-2011. években az adminisztrációs hibából eredő leltárhiányokat egyéb ráfordításként, az adminisztrációs hibából eredő leltártöbbleteket pedig rendkívüli bevételként számoltuk el. Milyen módon lehet az elmúlt időszakokat a könyvelésben helyesbíteni? Szükséges-e az ismételt közzététel? Be kell állítani a beszámoló középső oszlopába? Egyáltalán kell-e könyvelni?