Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...formában nem lehet közvetített szolgáltatás. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy ez utóbbi vélemény gyenge lábakon áll, adóhatósági ellenőrzés során kevésbé védhető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Saját raktár és szerelőbázis építésének elszámolása

Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?
Részlet a válaszából: […] ...T 161 – K 582, de csak a tényleges beépítéskor.A kérdező kft. nem a leírtak szerint járt el. Így könyveltadatait az önellenőrzés szabályai szerint kell, indokolt helyesbíteni (T 455 -K 161 és T 454 – K 455, T21-22 – K 454, valamint T 511 – K 21-22, T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Üdülő fenntartási költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. üdülőjében a tárgyévben nem volt üdültetés. Az adóellenőrzés szerint ez esetben az üdülő fenntartási költsége nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és ezzel az összeggel meg kell növelni a társasági adó alapját. Mikor járunk el helyesen, ha költségként számoljuk el az üdülő költségeit, vagy ha társaságiadó-alapot növelő tételként megfizetjük utána a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...mint ilyeneket szja, tb-járulék, munkaadói járulék terheli. Ez esetben természetesen a társasági adó alapját nem kell megnövelni.Az adóellenőrzés megállapítását nem a leírtaknak megfelelően tette meg. Álláspontja szerint – ezt tükrözi a kérdés -, ha a tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki berendezések, gépek, járművek közé való besorolást megalapozott önköltségszámítás nem támasztja alá, akkor az ellenőrzés a besorolást megkérdőjelezheti, és a rábeszélés eredményessége "hitkérdéssé"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.