Skontó elszámolása a következő számla kiegyenlítésekor

Kérdés: Külföldi szállítónkkal szembeni kötelezettségünket – a szerződés értelmében – az esedékességet megelőző fizetés esetén skontó levonása mellett utalhatjuk. Ha egy korábbi (bankból már átutalt) szállítói számlára érkezett jóváírást a szállító nem utalt vissza, hanem a későbbi szállítói számlákban "kompenzáljuk", akkor a kompenzált szállítói számláknál is érvényesíthetjük a skontót?
Részlet a válaszából: […] ...viszont az átutalás helyesbítéseként kell számításba venni, és az eredeti átutalás időpontjához kapcsolódóan kell – lehet, hogy önellenőrzés keretében – a kapott engedményt elszámolni. Visszautalás hiányában nem lehet kapott engedményt elszámolni, emiatt nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...ezen kötelezettségének – a számlakibocsátó mulasztása miatt – példáuldecemberben nem tud eleget tenni, azt nagy valószínűséggel az ellenőrzés soránmegkifogásolják.A számla összegéből – garanciális kötelezettségre -visszatartott összeget a megrendelővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...módon dokumentáltaz, miként került az ingatlan a társaság használatába. Ha ezek rendelkezésre állnak,akkor lehet arról dönteni, hogy önellenőrzés vagy a folyó könyvelés keretébenkell az épületet nyilvántartásba venni. Addig csak a biztosítótól kapott 2 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Társaságunk év közben elsődlegesen a költségszámlákra könyvel, készletszámlákat nem vezet. A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál is így járhatunk el? A beszerzések 582. számlán történő gyűjtése megfelelő? A saját vállalkozásban végzett beruházások könyvelésére vonatkozóan kérünk tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban végzett beruházás a beruházásifolyamat minden eleméhez (a tervezéshez, az előállításhoz, a lebonyolításhoz, aműszaki ellenőrzéshez stb.) kapcsolódhat. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül -elszámolási szempontból – az is, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásként kell számításba venni. (Amennyiben esetlegkésőbb vissza kell fizetni, akkor a korábban elszámolt támogatást önellenőrzéskeretében kell korrigálni!)Természetesen a támogatóval történő elszámolás érdekében atámogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.