Közzétett beszámoló újbóli közzététele

Kérdés: A 2022. évi beszámolót 2023 áprilisában közzétettük. Időközben kiderült, hogy az ukrán szállítások bizonytalansága miatt az aktivált saját teljesítmény értéke helytelenül lett meghatározva. 2023. május 31-ig szeretnénk a beszámolót passziváltatni és a helyes beszámolót közzétenni. Lehetséges-e a passziválást a következő OBR-felületen található hivatkozással megtenni: "az Alaptörvény 53. cikke, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-a szerinti veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörbe tartozó ügyekben – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése döntsön, és e döntéseknek a jogi személy döntéshozó szerve általi utólagos felülvizsgálatát vagy jóváhagyását jogszabály lehetővé teszi és a legfőbb szerv ez alapján a közzétett beszámolót felülvizsgálja és azt más tartalommal fogadja el."
Részlet a válaszából: […] ...számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az ellenőrzés és az ellenőrzés megállapításának fogalmát, valamint az ellenőrzés által feltárt hibák minősítését.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolásáról már korábban, a 2021. évet érintően döntöttek, akkor a döntésük hatályon kívül helyezésével egyidejűleg önellenőrzés keretében kell a hibát korrigálni (megnövelni a 2021. évi eredményt). Természetesen a 2021. évi társaságiadó-bevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, akkor ezt a feladatot a közgyűlés által felhatalmazott tulajdonostársnak kell ellátnia. A számvizsgáló bizottság alapvetően ellenőrzési feladatokat lát el.A törvény 2011. 01. 02-től az 51/A. §-a alapján – a törvényben meghatározott esetekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Szakszövetségnél könyvvizsgáló választása

Kérdés: Országos sportági szakszövetség könyvvizsgáló választására vonatkozóan kér állásfoglalást. A Ptk. 3:74. §-a 2017. 01. 01-től nem tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint egyesületnél választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint a szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik az előző évre vonatkozó pénzügyi beszámoló elfogadása. A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az üzleti évről készített beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor- választani. Országos sportági szakszövetségnél a 2020. évi egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatára melyik szerv jogosult megválasztani a könyvvizsgálót? Továbbra is csak a közgyűlés választhatja meg, vagy dönthet a könyvvizsgáló személyéről az elnökség vagy akár az elnök is?
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles... bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget ... választani. Egyéb szervezetek esetében a legfőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb, mint a kft. törzstőkéje. A Gt. szigorú követelményként fogalmazta meg az ügyvezető nyilatkozatát. A kérdés szerint 2016-ban önellenőrzés keretében tártak fel jelentős összegű hibákat a 2013. évet (a 2013. évi adózott eredményt) érintően. A kérdező nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Osztalékfizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e ellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékot, akkor jogszabálysértést követtek el, és helyre kell állítani a jogszabályoknak megfelelő állapotot. Az elkövetett hibát önellenőrzés keretében kell kijavítani.A Ptk. 3:184. §-ának (3) bekezdése szerint azokat a kifizetéseket, amelyeket a Ptk. már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...nem fogadják, nem ismerik el, akkor a kft.-nek az áfahiányt a 2016. évi eredmény terhére kell elszámolni (T 8671 – K 467). Ez esetben önellenőrzés keretében módosítani kell a 2016. évi beszámoló adatait, természetesen az önellenőrzés végrehajtásakor 2018-ban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékról, akkor ezt a járó osztalékot 2015. évre könyvelni kellett (T 368 – K 971) az anyacégnél. Ha ezt nem tette meg, akkor önellenőrzés keretében kell pótolnia. Háromoszlopos beszámolót azonban csak akkor kell az anyacégnek készítenie, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelésén túlmenően) nincsenek. Ha viszont a felmerülés időszaka a 2014. év (vagy azt megelőző évek), akkor a helyesbítést önellenőrzés keretében kell végrehajtani, ami a társasági adó alapját is érinti, és így a társaságiadó-bevallás módosításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...A 2014. év közepétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2014. december 31-ével (a 2014. évi számviteli beszámoló elfogadása után önellenőrzés keretében), a 2015. év elejétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2015. december 31-ével. Az átsorolást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
1
2
3