Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció

Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
Részlet a válaszából: […] ...cégnek semmiféle szolgáltatást nem nyújtott, így nincs mit számláznia.Javasoljuk, a valós helyzetnek megfelelően járjanak el, és önellenőrzés keretében kövessék a fentiekből következő helyes utat:– "B" kft. sztornírozza a "C" GmbH felé benyújtott számláját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Alapítvány alapítására átadott pénz

Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
Részlet a válaszából: […] ...fektet be más vállalkozónál, ad át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.Bár a zrt. vállalkozó, az alapítvány részére teljesített vagyoni juttatás nem minősíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...törvény követelménye nem teljesül, a pótbefizetés címén átutalt összeg nem tekinthető pótbefizetésnek, a pótbefizetést egy adóellenőrzés – az előbbiekre tekintettel – joggal minősítheti végleges pénzeszközát­adásnak, amelyet az átadónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés önkéntesen?

Kérdés: Az új Ptk. hatálya alatt működő kft. társasági szerződése nem jogosítja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A veszteség fedezetére a tagok önkéntesen, saját elhatározásból teljesíthetnek-e pótbefizetést, függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben ilyen előírás nincs?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetési kötelezettséget. Másrészt azért nem, mert az új Ptk.-tól való eltérés nehezen magyarázható meg, például egy adóellenőrzés során, amelynek az eredménye az lehet, hogy az önkéntes pótbefizetést végleges pénzeszközátadásnak minősítik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközátadást – kell elszámolnia (az összeskövetkezményével).A fentiekből egyértelműen következik, hogy a helyi iparűzésiadó ellenőrzése során az áthárított gépjárműadót adóalapot csökkentő tételként,közvetített szolgáltatásként nem fogják elismerni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Árfolyam-különbözet átterhelése

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
Részlet a válaszából: […] ...a felárat, illetve az engedményt bizonylatolnia. (A felárra felszámítottáfát – az eredeti teljesítési időpontra vonatkozóan – önellenőrzés keretébenkell bevallani!) A vevő a kapott helyesbítő számla alapján módosítja a vásárolttermék bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?
Részlet a válaszából: […] ...de bevételei is lehetnek? Ebből következően azt sem lehettudni, miért számít fel 54 millió forintos díjat az üzemeltető havonta.Adóellenőrzési szempontból aggályosnak tűnik az eredményfüggvényében adott díjkedvezmény. Az inkább tűnik eredményátadásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tőketartalék visszafizetése

Kérdés: A társaság a tulajdonosainak visszafizeti – a korábbi években feltehetően helytelenül – tőketartalékként befizetett összegeket. A tulajdonosok jogi személyek, de nem ugyanazok, akik befizették. A visszafizetendő összeggel csökkenthető-e a tőketartalék? Hogyan kell könyvelni annál a tulajdonosnál a visszafizetett összeget, aki részesedésvásárlás útján jut ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó §-a, amelyet a tőketartalékba helyezéssel megsértettek, akkoraz Szt. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint önellenőrzés keretébenkell helyesbíteni a helytelen könyvelést. Ez azonban közvetlenül nemeredményezheti a befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Tulajdonosok által átadott pénzeszköz

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai elhatározták, hogy véglegesen pénzeszközt adnak át a társaságnak. Az átadott pénzeszközt a tőketartalék javára könyveltük. A cégbíróságra nem jelentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalék javára kell elszámolni.Mivel a társaság nem a jogszabályokban előírt módon járt el,könyvelését – önellenőrzés keretében, ha az a már lezárt üzleti év(ek)hezkapcsolódik – helyesbítenie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...aszámvitel rendjének megsértése bűncselekményt is elkövetheti, az adottgazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintését vagy ellenőrzéséthiúsíthatja meg. Az adott esetben – például "A" társaság fizetésképtelenségeesetén – még a Btk. 290....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
1
2