Elmaradt haszon a lízingbe vevőnél

Kérdés: Egy ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi lízingügylet más hitelintézet általi kiváltásakor a lízingszerződésben rögzítetteknek megfelelően elmaradt haszon jogcímen a lízingcég 80 millió Ft összegű követelést állapított meg társaságunkkal szemben. A szerződésben elmaradt haszonként került rögzítésre, a számlázása kezelési költségként, tárgyi adómentes tételként történt meg áfa felszámítása nélkül, a lízingcég számlája alapján. Társaságunk hogyan könyveli helyesen ezt a tételt: az egyéb ráfordítások között egyfajta kártérítésként, a pénzügyi műveletek ráfordításai közt, mivel a lízingügylethez kapcsolódik, vagy bankköltségként (a számla kezelési költségként történt kiállítása miatt)?
Részlet a válaszából: […] ...célszerű kiindulni, hogy az elmaradt hasznot számlázni kell, és olyan bevételként kimutatni, amely bevételben az elmaradt haszon valójában megtestesült volna, ha a tevékenység nem szűnik meg.A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozónál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...kárt (a ráfordításként elszámolandó összeget) térítteti meg a bérbeadó, de az elmaradó bérleti díjat vagy annak egy részét is (elmaradt haszon), akkor ez már nem kártérítés, hanem kártalanítás, amelyet viszont az áfa felszámításával a bérlő felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Kötbér, pótdíj értelmezése

Kérdés: Távhőszolgáltatással, illetve villamosenergia-termeléssel foglalkozó társaság esetében kötbérnek értelmezhető-e az a bevétel, amit a tőlünk energiát átvevő cég azért fizet, mert nem tudta átvenni a szerződött mennyiséget? Mikor kell bevételként elszámolni? A kötbér kiszámításának alapja az elmaradt mennyiség szorozva egy fix szerződött árral, amely ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál. Áfaköteles? Kérdés az is, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény 49. §-a alapján számlázott pótdíjat árbevételként vagy egyfajta büntetésként kell elszámolni? (Szerződésszegéssel vagy szerződés nélkül vételezett meleg víz esetén kell a becsült mennyiséget az érvényes ár kétszeresével kiszámlázni a fogyasztónak.)
Részlet a válaszából: […] ...kártérítésnek sem lehet tekinteni. Mivel a fix szerződött ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál, a megtérített összeget elmaradt haszonnak, az egyébként felmerülő (nem termelési) költségeket átalányként (bár nem ennek nevezett) felszámított összegnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kisajátítási kártalanítás továbbhárítása

Kérdés: A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?
Részlet a válaszából: […] ...Ez lehet az őstermelői tevékenység kapcsán ténylegesen elszenvedett kár (az őstermelő által forintban fizetett összeg), de lehet elmaradt haszon is (mivel a kisajátítással érintett területen nem folytatható a tevékenység). Az első esetben a cég által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Garanciális kötelezettség

Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...következik, akkor azt 2009-re kell elszámolni. Haösszegszerűen nem következik, akkor 2010-re. A megtérítendő összeg általában azelmaradt haszon (a kieső árbevétel miatt), illetve kártalanítás miatt kerülmeghatározásra, amelyet az adott esetben a vevőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Kártérítésről számla?

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése jogcímen megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] ...válik), de a kötelezett a késedelem miatt – esetleg- nem realizált bevételt, tevékenysége csökkentett vagy éppen nullaértékű, ésígy elmaradt haszon keletkezik, vagy a kötelezett megrendelőit veszíti el.Ha a megítélt kártérítés például elmaradt haszon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Szerződés felmondásakor járó összeg elszámolása

Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos – szerződésben meghatározott – felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentált kár,kártérítésről nem indokolt szólni, célszerű az így kapott, a megbízó általelismert összeget kártalanításnak vagy elmaradt haszonnak nevezni, és áfávalnövelten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Kaució (óvadék) elszámolása

Kérdés: A kaució könyvelése annak átadásakor, átvételekor. Amennyiben nem kerül visszaadásra, mert valamilyen okozott kár kiegyenlítésére használják fel, akkor hogyan kell könyvelni? Áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...449 -K 963;ennek áfavonzata nincs.Lehet, hogy a szerződés, megállapodás alapján a kauciót(óvadékot) adó kártalanítást fizet, illetve elmaradt haszon megfizetésérekötelezett. Ez esetben a kauciót (óvadékot) kapónak számláznia kell akártalanítás, az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Elmaradt haszon elszámolása

Kérdés: "A" cég elmaradt haszon címén – jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján – köteles kártérítést fizetni "B" cégnek. Az "A" cég a neki felszámított áfát levonhatja-e, illetve visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz először tisztázni kell, hogy az "A" cégnek azelmaradt haszon címén, vagy kártérítés címén, vagy az elmaradt haszon miattikártérítés címén kell fizetnie.Az elmaradt haszon címén megítélt fizetési kötelezettségjellemzően szerződésszegéshez kapcsolódik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] ...telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
2