9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés?
Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?
2. cikk / 9 Operatívlízing-tárgy bérbeadása
Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel silóberendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
3. cikk / 9 Tiszteletjegyek áfája
Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
4. cikk / 9 Ingyenes parkolás díja
Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?
5. cikk / 9 Egyéni vállalkozó (eva)
Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a vállalkozás székhelye a házastárs tulajdonában lévő ingatlanban van, és nem fizet a használatért, kell-e adóalapot növelő tételként figyelembe venni, mint ingyenes szolgáltatás igénybevételét?
6. cikk / 9 Ingyenesen igénybe vett szolgáltatás (eva)
Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?
7. cikk / 9 Ingyenes szolgáltatás (eva)
Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?
8. cikk / 9 Adományok elszámolása, áfája, társasági adója
Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
9. cikk / 9 Adományok elszámolása, áfája
Kérdés: Hogyan történik az alapítványok részére térítés nélkül végzett munkák, térítés nélkül átadott termékek értékének elszámolása? Milyen általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli ezeket?