Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben is azt kell tisztázni, hogy a beruházó végez-e építőipari tevékenységet. Ha nem, mert azt az általa megbízott fővállalkozó, generálkivitelező és annak alvállalkozói folytatják, akkor nem jön létre telephelye a Htv. 52. § 31. pont e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Igazolás nélküli pótmunka a beszámolóban

Kérdés: Az építőipari tevékenységgel foglalkozó cég egy csarnoképítésben alvállalkozóként vett részt. A vállalkozás leszámlázta a kialkudott ár szerinti tételeket. A pótmunka igazoltan pluszként jelent meg, amelyet a megrendelő elfogadott, viszont a fővállalkozóval szemben az igazolás a mai napig nem történt meg. Az ügy jogi útra terelődött. Ilyen esetben mi vonatkozik a pótmunkára, amelyet nem lehet számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján arra lehet következtetni, hogy ténylegesen elvégezték (legalább részben) a pótmunkákat, amelyet a megrendelő elfogadott, de a fővállalkozó felé számlázni nem lehet. Nyilvánvaló, hogy a cég mint alvállalkozó ragaszkodik ahhoz, hogy a pótmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Külföldi fővállalkozó helyiadó-kötelezettsége

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi társaság, amely ingatlanok felújítását végzi. A megrendelővel ő köt szerződést, s fővállalkozóként az építési-szerelési munkák elvégzésére szerződik más, magyarországi vállalatokkal (alvállalkozókkal). A cég Magyarországon nem rendelkezik sem telephellyel, sem irodával, nincsenek eszközei, kizárólag az alvállalkozók munkáját felügyeli és ellenőrzi. Az építési munkákat ténylegesen az alvállalkozók végzik, melyek néhány héttől néhány hónapig tartanak. A társaságot terheli-e iparűzésiadó-kötelezettség Magyarországon azokon a településeken, ahol egyébként kizárólag az alvállalkozók végeznek építési munkát?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.A kérdésben ismertetett (építőipari, fővállalkozói) tevékenység a Htv. 52. § 24. pontja és idézett 37. §-a (2) bekezdésének a) alpontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Sportegyesületi beruházás áfája

Kérdés: Az építőipari tevékenységet folytató társaság olyan fővállalkozói szerződést kötött egy sportegyesülettel, amely építési hatóság által engedélyköteles építmény megvalósítására irányul. A sportegyesület – a tevékenysége jellegénél fogva – tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A fővállalkozó az építőipari munkák egy részét alvállalkozásba adja. Az alvállalkozók fordított adózási számlát bocsátottak ki. Kérdésem, hogy ügyfelemnek áfával növelt összegben kell számláznia a sportegyesület felé tevékenysége ellenértékét? Az alvállalkozók fordítottan adóznak, vagy az ő vonatkozásukban is az egyenes adózást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a 85. § (4) bekezdéseismerteti. Önmagában az, hogy az építőipari tevékenységet sportegyesületrendeli meg, nem jelenti azt, hogy a fővállalkozónak a számlát az egyenesadózás szabályai szerint kell kiállítania. A meghatározó ismérvnek azt kelltekinteni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítést elismertetnie, a kft. és a megrendelőközötti szerződésben foglaltak alapján. Ezt nem helyettesítheti a megrendelő ésa fővállalkozó közötti folyamatban lévő peres eljárás. Az építőipari tevékenységet végző kft. által elvégzett munkaaz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységvégzés ugyanakkor – még akkor is, ha a munkálatok valamennyi fázisát alvállalkozók végzik – feltételezi azt, hogy a fővállalkozó valamely munkavállalója felügyeli, ellenőrzi, átveszi az alvállalkozók munkáját.Az adóalap-megosztás során tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...való végleges levonulásának napja, azaz jellemzően (de nem feltétlenül) a munka megrendelőnek vagy – alvállalkozó esetén – a fővállalkozónak történő műszaki átadásának napja.Amennyiben a szerződés szerinti teljesítéshez a munkaterületről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet a válaszából: […] ...az építőipari tevékenység végzésére indulnak a vállalkozó munkavállalói.Amennyiben az építőipari tevékenységet a vállalkozó fővállalkozóként végzi, akkor ezen tevékenységvégzés kezdő napja az építőipari tevékenység megkezdésének első napja (felvonulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Építőipari telephely: alvállalkozók

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?
Részlet a válaszából: […] A Htv. az adóalap-megosztás három formáját ismeri el alkalmazható megosztási módként. A személyi jellegű ráfordításokon alapuló módszert, az ún. eszközérték arányában történő megosztást, illetve e kettő kombinációját (A Htv. mellékletének 2. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.