Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] A külföldi kiküldetésre tekintettel fizetett napidíj teljes összege munkaviszonyból származó bevételnek minősül. A napidíj 30 százaléka, de legfeljebb naponta elszámolható 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül [Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, de nem kötelező, lehet az is, ami a kérdésből következik, hogy az egyesületnél felmerült költségek, ráfordítások fedezetét közösen fedezik (ez viszont nem egyéb bevétel). Számviteli szempontból az alapszabályból a választott módnak egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...a jövőben fog felmerülni. A biztosító által fizetett, visszaigazolt kártérítés nem tekinthető támogatásnak, a beruházás, felújítás fedezetének sem, ezért azt halasztott bevételként sem lehet elhatárolni.Az ingatlantűz kapcsán felmerült költségek szorosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy ezen juttatások fedezetét bérként kell adózni. Ez azonban nem ad választ arra, hogy mi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...fedezhetik.A jogszabály-módosítást követően a sajtóban, a médiában megjelent, hogy a munkavállalók részére bérben kell e juttatások fedezetét biztosítani. Egyesek úgy fogalmaztak, hogy e juttatások fedezetét bérként kell adózni úgy, hogy a nettó (adóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Szakképzési hozzájárulás pénzben adott juttatásnál

Kérdés: A Számviteli Levelek 390. számában megjelent 7672. kérdéssel kapcsolatban kérdezem, hogy a 2019-ben pénzben adott juttatásoknál a bruttósított összeg után a kifizetőnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie? Erről nem volt szó a válaszban.
Részlet a válaszából: […] ...növekedése a szakképzési hozzájárulás alapjának a növekedésével jár együtt, több lesz a szakképzési hozzájárulás is!A juttatások fedezeteként végrehajtott béremelés akkor érheti el a célját (hogy tényleg juttatás legyen!), ha azt a munkavállaló természetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék járulékot kell fizetnie, amelyre a munkáltató által adott bruttó bérnek kell fedezetet nyújtania. Így a nettó bér a bruttó bér 66,5 százaléka.Számítása: 96.000:0,665 = 144.361 forint. Ehhez hozzájön 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásra vonatkozó szabályokat.A Korm. rendelet szerint a belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartalmára költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – csak az lehet a válasz, hogy a kihasználhatatlan szobákkal kapcsolatos költségekre a kihasználás időszaka bevételének kell fedezetet nyújtania.)Az előző bekezdésben foglaltak megoldása érdekében célszerű, ha naponként megállapítják az üdülőben lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt sorolni, adóterheit ennek megfelelően rendezni, ez esetben külön ki kell mutatni a külső igénybe vevők – térítési díjjal nem fedezett – étkeztetésének közvetlen önköltségét is;– a bruttó térítési díjat meghaladó szokásos piaci érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
1
2
3
5