Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] ...számára nem értelmezhető a kérdés. Hogyan merülhetett fel az, hogy az új tulajdonos részére jár-e az az osztalék, amelynek fedezete, az eredménytartalék létrehozásában nem vett részt? Ezért helyesen jártak el akkor, amikor az üzletrész értékesítésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...Az így könyvelt adatokat kell a fióktelep beszámolójába beállítani.A fióktelep működése során felmerült költségek, ráfordítások fedezetét jellemzően a fióktelep számlázott tevékenységének ellenértéke (amelyet árbevételként, esetenként egyéb bevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megfizetniük a társaság részére, hanem a társaság eredményes működése során megtermelt nyereségből lehet megteremteni a fedezetét. (Az indokolás a garanciális szabályok kapcsán visszatartott nyereségről szól!)A Ptk. hivatkozott előírásának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megfizetniük a társaság részére, hanem a társaság eredményes működése során megtermelt nyereségből lehet megteremteni a fedezetét. (Az indokolás a garanciális szabályok kapcsán visszatartott nyereségről szól!)Az új Ptk. előírásának és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Követelés leírása behajthatatlanként

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".
Részlet a válaszából: […] ...felszámolási eljárás megindításának hiányában, nem kérhető és nem kapható a behajthatatlanságra igazolás, hogy a követelésre nincs fedezet.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza azt, hogy a követelés mikor tekinthető behajthatatlan követelésnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...eredményét és cash flow-ra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben.A kiegészítő mellékletnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredményfedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.