7 talált cikk a kompenzációs felár , felvásárlási jegy kifejezésre

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodást, erdő­művelést is végez. A saját erdőn kívül magánszemélyek (őstermelők) számára megbízási szerződés alapján a magántulajdonú erdővel kapcsolatos valamennyi ápolási, fenntartási munkát, gyérítést, véghasználatkor a fakitermelést, valamint újraerdősítést végez. Elszámoláskor a fa értékéből levonjuk az elvégzett munka költségét. A megmaradt fa értékét felvásárlási jeggyel felvásároljuk az őstermelőtől. Helyes-e az ilyen módon (nettó) történő elszámolás?

Kérdés: Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, - a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: - malacár nettó 12 000 Ft/db, - a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, - összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.

Kérdés: Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?

Kérdés: A társaság mezőgazdasági őstermelőktől vásárol felvásárlási jeggyel. A felvásárlási jegy mellé nyilatkozatot kérünk az őstermelőktől, hogy van-e más tevékenységük az adószámuk alatt, és ha van, mely tevékenységükből származik a nagyobb bevételük, hogy jogosultak-e a kompenzációs felár érvényesítésére. Nincs őstermelő, aki ilyen nyilatkozatot aláír. Ilyen esetben a felvásárlási jegyre írjon-e a társaság kompenzációs felárat vagy ne írjon?

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó és egyúttal mezőgazdasági őstermelő – aki mint őstermelő nem élt választási jogával – tehát felvásárlási jegyet kap értékesítéseiről. Kérdésem a következő: ugyanaz a magánszemély kétféle adózást (áfát és kompenzációs felárat) egyidejűleg alkalmazhat-e? Vagy pedig áfabevallásában a mezőgazdasággal kapcsolatos számláit is szerepeltetnie kell? Mint őstermelő jelentkezzen be az áfa alá? Kérdezem továbbá, ha mint egyéni vállalkozó kombájnt vásárol, őstermelőként kompenzációs feláras, a tárgyi eszköze után levonhatja-e az áfát, ha mint vállalkozó végez mezőgazdasági bérmunkát.

Kérdés: Kompenzációs felárral történő felvásárlás számláját ügyfelünk átutalással egyenlíti ki. A kompenzációs felár áfaösszegét mikor lehet levonásba helyezni?

Kérdés: Az Áfa-tv. XIII. fejezete szerint a felvásárlási jegyet a termék fizikai átadásakor kell kiállítani. Mikor kell kifizetni a termék értékét és a kompenzációs felárat? Lehet-e átutalással teljesíteni a kifizetést?