Külföldi kötelezettség leírása

Kérdés: A vevőfolyószámla-egyeztetés kapcsán vettük észre, hogy egy külföldi vevő felé 134 euró kötelezettségünk áll fenn (jóváíró számlából pénzügyileg nem rendezett összeg), amely tétel 2016. december óta szerepel a könyvekben. A kérdéses cég azóta már megszűnt, így pénzügyileg rendezni nem tudjuk. Meddig kell a könyvekben ezt a tételt tartani? Jól gondoljuk, hogy társaságiadóalap-módosító bevételként történhet csak a kivezetés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy önmagában a kötelezettség leírásához az kevés információ, hogy a külföldi cég 2016 óta már megszűnt. A külföldi cég is megszűnhet jogutód nélkül is, és jogutódlással is. Ez utóbbi esetben a jogutóddal kell a tartozást rendezni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel. Az adós nem lelhető fel kritérium teljesüléséhez nem elegendő, hogy a társaság folyószámla-egyeztetőt vagy fizetési felszólítást küld az adósnak, és a küldemény "címzett ismertetlen" jelzéssel visszajön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Késedelmi pótlék technikai korrekciója

Kérdés: Mit jelent a technikai rendezés ą előjellel, és ez kinek a költsége? Az önellenőrzést ki fizeti? Nem vagyok könyvelő, nem értek hozzá, de állandóan tartozásban vagyok annak ellenére, hogy mindig időben utalok a NAV-nak. Könyvelőváltást szeretnék, de amíg ezekkel nem vagyok tisztában, érvelni sem tudok.
Részlet a válaszából: […] ...azonban mégis kevesebbet, mintha késedelmi pótlékot kellene fizetni. Tehát az önellenőrzési pótlék összege az adózó terhe.Az adófolyószámlán az önellenőrzés könyvelése úgy történik, mintha az adózó a módosított kötelezettségét az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ... 38 000 36 000 A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történőfolyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára utalást jelenti,hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet a törvénybenelőírt igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Szövetkezet átalakulása részvénytársasággá

Kérdés: Szövetkezetünk 2006-ban átalakult részvénytársasággá. Az új (részvény)társaságba be nem lépő volt szövetkezeti tagok részére, ha bejelentették igényüket, kifizették a szövetkezet alapításakor befizetett alaprészjegyeket, illetve üzletrészeket névértéken. Ezt az összeget az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között tartjuk nyilván. Kérdés, ha nem jelentkeznek a volt szövetkezeti tagok vagy örököseik, akkor meddig kell kifizetnie, illetve nyilvántartania a társaságnak ezt a kötelezettségét? El lehet-e bizonyos időtartamon túl számolni mint elévült kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kitűnik. Ebbőlkövetkezően, ha a részvénytársaság – a beszámoló összeállításához akötelezettségek alátámasztására – évente folyószámla-egyeztetőt küldött a voltszövetkezeti tagnak (örökösének), akkor az egyenlegközlő az elévüléstmegszakítja, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ... 38 000 36 000 A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történőfolyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára utalást jelenti,hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet a törvénybenelőírt igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...be a 40. életévét.A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történőfolyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára utalást jelenti,hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet a törvénybenelőírt igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...adható. A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történő folyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára utalást jelenti, hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet a törvényben előírt igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Adófizetés elévülése

Kérdés: Adófolyószámlánkon adójogilag elévült túlfizetés van. Főkönyvünkben igazodhatunk-e az APEH egyenlegéhez? Ha igen, hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-a szerint a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárba bekerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Folyószámla megőrzése

Kérdés: Az Szt. 2001-től hatályos előírása szerint a folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. Az Szt. nem határozta meg a "folyószámla" fogalmát. A napi használat alapján szinte minden folyószámlának minősíthető (pl. adófolyószámla, vevő-, szállító-folyószámla stb.). Ha a szállítói számla folyószámlának minősül, akkor például a közüzemi számlákat a cégek fennállása alatt nem lehetne selejtezni. Mit értünk az Szt. által említett folyószámla alatt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést hosszabban idéztük, hogy röviden válaszolhassunk.Mivel nem egységes a folyószámla értelmezése, eltérő a gyakorlatban való használata, az Szt. pedig nem határozta meg a folyószámla fogalmát, ezért az a döntés született, hogy az Szt. 169. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
1
2