14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Részesedés értékesítése piaci érték alatt
Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
2. cikk / 14 Konszolidált beszámoló alapítványnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
3. cikk / 14 Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével
Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
4. cikk / 14 Nonprofit kft. szakközépiskola
Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
5. cikk / 14 Munkavállalói részvények jutalomként
Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
6. cikk / 14 Helyi adó alanyai – vállalkozó
Kérdés: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvény alkalmazásában adóalany a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja határozza meg a vállalkozó fogalmát, de ennek a felsorolásából – értelmezésem szerint – kimaradtak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Jól értelmezem?
7. cikk / 14 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
8. cikk / 14 Szokásos piaci ár nyilvántartása
Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
9. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
10. cikk / 14 Kapott szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Iskolánk fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül különböző cégektől – szakképzési hozzájárulásként – pénzügyi támogatásban részesül. Az ilyen címen kapott összeget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg rendkívüli bevételként számoljuk el, majd halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk. A halasztott bevételként kimutatott összeget a kapott pénzösszegből megvalósított tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor szüntetjük meg. Ha a kapott pénzösszeg csak részben fedezi a tárgyi eszköz, az immateriális jószág bekerülési értékét, akkor a bekerülési értéknek a költségként, ráfordításként elszámolt összegének támogatással arányos részével csökkentjük a halasztott bevételként elszámolt összeget. Helyesen járunk el?
