Társasházi jogi személy áfaszabálya

Kérdés: Jogi személy lesz-e a társasház a 2021. évi XCII. törvény alapján? A jogi személlyé válás miatt változni fognak-e a társasházakra vonatkozó áfaszabályok? Eddig a kizárólag alaptevékenységet (közös költség beszedése) végző társasház nem vált automatikusan áfaalannyá. A jogi személlyé váló társasházaknak automatikusan a "lakóingatlan kezelése, üzemeltetése" fő tevékenységet kell bejelenteniük, és ezáltal általános áfakulcs alá tartozó szolgáltatás lesz a közös költség? Más lesz-e az áfa státusza a közös költség "üzemeltetési" részének, és más a "felújítási" résznek? Ha áfát kell felszámítani a közös költség után, a kapcsolódó áfa levonható lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint is lehet áfaalany egy társasház, ha végez olyan tevékenységet, ami a gazdasági tevékenység fogalmába tartozik. A gazdasági társaságokkal ellentétben azonban – amelyek fogalmilag gazdasági tevékenység végzésére jönnek létre – a társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Társasházi tulajdonvétel telekhasználattal

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság társasházi tulajdont vett. Az adásvételi szerződés szerint az adott helyrajzi számon egy 3 m2-es tároló megnevezésű társasházi ingatlan található, amelyhez nagyon nagy szabad terület kizárólagos használati joga tartozik. Ebből a 3 m2-es tárolóból vett meg egy icipici hányadot, amelyhez több száz m2 szabad terület kizárólagos használati joga tartozik. Fizikailag tehát inkább egy telekről beszélünk. Az adásvétel tárgyát hogyan kell aktiválni? Telek? Vagyoni értékű jog? Esetleg mindkettő, és 2 tárgyieszköz-kartont kell nyitni? Vagy egyik sem, hanem az épületek (építmények) között, mint társasházi ingatlant? A vételár egy összegben szerepel a szerződésben, nincs megbontva semmilyen formában. Amennyiben szükséges a vételár megbontása, arra milyen – a vállalkozás által megállapítható – módszerrel kerülhet sor? Lehetséges értékcsökkenést elszámolni az ügylet kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti adásvételi szerződés nem felel meg a Ptk. követelményeinek, mivel nem tartalmazza a valós helyzetnek megfelelően az adásvétel tárgyát. Ezért sürgősen módosítani kell az adásvételi szerződést, hogy abból egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Közös költségből visszafizetett összeg

Kérdés: A gazdasági társaság egy társasház tagja. Atársasház közös költségei – egy extrabefizetés miatt – jelentősen megnövekedtek, emiatt a közgyűlés arról kíván határozni, hogy a közös költség egy részét a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában visszakapják. Ezt a visszaosztott hányadot a gazdasági társaság tulajdonosának egyéb bevételként kell szerepeltetnie a könyveiben, és ezzel együtt az összeget le kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogyan könyvelték, illetve hogyan kellett volna könyvelni az extrabefizetést.Feltételezzük, hogy a gazdasági társaság az extrabefizetést – helytelenül – költségként vagy egyéb ráfordításként számolta el. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...az egyesülés, a szétválás során csak egyéb szervezet lehet.Ahhoz, hogy a társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerző gazdasági társaság az ingatlant szállodává, étteremmé átalakíthassa, magát az ingatlant kell megszereznie (nem elegendő a tulajdonjog!)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének k) pontja szerint a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Kétszintes társasház használatának megváltoztatása

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...birtokló – tárgyi adómentes tevékenységet folytató – társaság ingyenes használati jogot enged át az általa részben tulajdonolt más gazdasági társaságok részére, ezt megteheti, de az ingyenesen használatba adott épületrész költségeit (ideértve a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti gazdasági társaság a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott tetőfelújítás az Szt. szerint karbantartásnak minősül. Ez nagyon lényeges, mert ez – ez esetben – azt jelenti, hogy a társaságnak a tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdezőnek eszébe semjutott a legjobb megoldás, a telekhányad, illetve a felépítményhányad cseréjét(mivel a kérdésben erről van szó!) csereszerződés megkötése keretében rendezni.A könyveléshez a gazdasági eseményt alátámasztó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Társasházi lakás értékesítése

Kérdés: Gazdasági társaság tulajdonát képező társasházi lakást milyen feltételekkel vásárolhatja meg a társaság cégvezetője? Megvásárolhatja-e a könyv szerinti ár alatt? Lehet-e eladó is meg vevő is az ügyvezető? Ha igen, kell-e a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan (ideértendő a társasházi lakás is) adásvételévelkapcsolatos követelményeket a Ptk., az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozótörvényi előírások határozzák meg. Az adásvétel általános előírásábólegyértelműen következik, hogy az eladó és a vevő nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...(idetartozik abeolvadás) és szétválás (együttesen: átalakulás) esetén. Az átalakulással (azadott esetben beolvadással) létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdaságitársaság (az adott esetben a beolvadó és beolvasztó társaságok) általánosjogutódja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
1
2