Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
Részlet a válaszából: […] ...5. pontban általam eredetileg leírt állítás hibás volt, ezt a hibás állítást Önök elfogadták, mint jó megoldást. Szerintem a válasz helyesbítésre szorul.Eredetileg az 5. pont szerint általam megfogalmazott állítás:A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli – ellenérték az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az értékesítés nettó árbevételét csökkenti, és a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik. (A visszavett eszközt, a javíthatatlan gépet a visszavételi értéken a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Nyílt végű pénzügyi lízing a futamidő végén

Kérdés: A lízingcégtől a következő levelet kaptam. "A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban a futamidő végén visszavett eszközről a lízingbevevőnek bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítania a lízingbeadó felé a lízingbevevő által meg nem vásárolt, lízingbeadó számára visszaadott eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbeadónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés szabályai szerint kell elszámolnia. Az előzőek értelmében a lízingbevevőnek kell kiállítania bizonylatot, tehát a lízingbeadónak nem. Amennyiben kivizsgálásunk eredményével nem ért egyet, úgy fogyasztónak nem minősülő ügyfélként a polgári perrendtartás szabályai szerint az illetékes bírósághoz fordulhat." Több esetben olvastam a Számviteli Levelekben, hogy a lízingbeadó cégnek kell helyesbítő számlát kiállítania a személygépkocsi piaci értékéről nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbevevő visszaadja, vagy él a harmadik vevő kijelölési jogával. Akkor most mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve sztornószámlában rögzített – áfát nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik).Az Szt. 72. §-a (3) bekezdése a pénzügyi lízing keretében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Beszerzési ár módosítása

Kérdés: A kft. a 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió Ft + áfa beszerzési áron. A társaságnál az adóhatóság 2013. évben áfa adónemben revíziót tartott, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és a határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?
Részlet a válaszából: […] ...nincs teendő. Ha mégis találnak valamilyen megalapozott, a szakértő által is megerősített indokot, akkor az eladó általi számlahelyesbítés szóba jöhet úgy, hogy módosul visszamenőlegesen az eladónál az eladási ár, a vevőnél pedig a beszerzési ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Beszállítókkal szembeni magatartás

Kérdés: Kérdésem a 2009. évi XCV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, (2a) bekezdésében részletezett árengedmény elszámolásának módjával kapcsolatos. Az elszámolás végeredménye mutatkozhat cégünk vagy vevőnk javára is. Az elszámolás áfaalapot képez? Számlát vagy jóváírót kell kiállítani róla, vagy pénzügyi értesítőlevelet?
Részlet a válaszából: […] ...a számlával egy tekintet alá eső okiratot az érintett számlák mindegyikére ki kell állítani (nem lehet egyetlen okirattal az összes helyesbítést dokumentálni).A fentiekből következik, hogy a különbözetet nem lehet csak pénzügyileg rendezni (kevés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […] ...adó adóalapja, és ígymódosítani kell a 2008. évi társaságiadó-bevallást, illetve a helyiiparűzésiadó-bevallást is.A leírtak szerinti helyesbítés esetén az evás bt. úgy "bukjael" az áfát, hogy a 2008. évi adózás előtti eredménye csökken annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Részlet a válaszából: […] ...követelésértékesítését jelenti, és nem jelenti a követelés mögött lévő termékadásvételét is. Ebből is következik, hogy a számlahelyesbítés szóba sem jöhet.Nézzük a számviteli elszámolást! Az Szt. 77. §-a (3)bekezdésének d) pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...mikor kell rendezni(amikor az utas visszaérkezik, illetve amikor az önálló pozíciószám megszűnik),továbbá hogyan kell azt rendezni (számlahelyesbítéssel vagy közvetlenülrendezve a különbözetet az adóhatósággal). Ebből viszont az következik, hogycsak elméletileg azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Nagy értékű gép beszerzése engedménnyel

Kérdés: Ügyfelem számlát kapott egy nagy értékű gép vásárlásáról, mely számlában levonásra került egy vásárlási akció keretében összegyűjtött pontjainak az értéke. A pontlevonást követően az eredetileg 600 ezer Ft értékű eszköz 4 ezer Ft nettó értéken került számlázásra. Milyen értéken kell aktiválni a tárgyi eszközt? Az eredeti értéken vagy a pontlevonással csökkentett értéken? Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha az ilyen nagy értékű eszközt névleges értéken, a valóságot meg sem közelítő értéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...ki, a tárgyi eszköz bekerülési értéke (könyv szerinti értéke) és piaciértéke közötti különbözetnek az eszközök között értékhelyesbítéskénti, aforrások között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelésitartalékkénti kimutatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...javasoljuk. Ezek egyike az, hogy a teljes értéket számlázzák le a vevőrészére azzal, ha a feltételek teljesülnek, utólag számlahelyesbítéssel aszámlázott értéket a kedvezőbb árra korrigálják. Ehhez kapcsolódóan aszerződésben rögzíthetik azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
1
2