Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-ának 26. pontja alapján reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Egyéni vállalkozónál tárgyi eszköz beszerzése hitelből

Kérdés: Egyéni vállalkozó hitelre vásárolt tárgyi eszközt, munkagépet, a saját erőt befizette, a többit részletben fogja. Hogyan könyvelem le? Az áfáját vissza szeretném igényelni, mert megkezdett beruházás.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a naplófőkönyvben tudja pénzkiadásként könyvelni a hitelre vásárolt tárgyi eszközre, munkagépre befizetett saját erőt, majd a későbbiekben a többi részletet. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
Részlet a válaszából: […] ...apportjával, akorábban egyéni vállalkozóként megfizetett áfa már nem igényelhető vissza. Természetesen az egyéni vállalkozó hiteltartozása nemapportálható, azt az egyéni vállalkozónak kell visszafizetnie. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Vásárlói pontok beváltása

Kérdés: A társaság MLM rendszerben forgalmaz termékeket. Ez azt jelenti, hogy a termékértékesítés klubtagság keretében történik, és a klubtagok a forgalom után pontokat kapnak. A klubtagok egyik része vállalkozó, másik része nem rendelkezik adószámmal. A gyűjtött pontérték tartalmazza egyrészt a saját vásárlása után járó pontokat, másrészt az általa beépített klubtagok vásárlása után őt megillető pontokat. A pontok értéke a következő számlákban érvényesíthető-e árengedményként? Az értékesítő társaság csak adószámmal rendelkező klubtagoknak adhat ilyen módon árengedményt, amennyiben a társaság üzletszabályzata így rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...és alkalmas arra, hogy az összegyűjtött pontok beváltásakoreladott, átadott termék, áru miatti készletcsökkenést jogszerűen és hiteltérdemlő módon dokumentálja (igazolja azt, hogy a termék, az áru átadása nemtérítés nélkül történt).Az a klubtag, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Saját vállalkozásban végzett beruházás (áfa)

Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-a nem tartalmaz értelmező rendelkezést azadóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházásra. Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapjánellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásánbelül végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Közvetített szolgáltatás áfája

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft.-t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel? Ebben az esetben a kft.-nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft.-nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...csak azon összeg tekintetében jogosult, melyet egy másikadóalany rá áthárított, s mely előzetesen felszámított adóösszeget számla ishitelesen igazol. Tehát a kft. a kérdés szerinti esetben ilyen bejövő számlávalnem rendelkezik, így adólevonási jog is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Közösségen belülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?
Részlet a válaszából: […] ...öszszeg, az előleget kapótól számla ezen időponttalnem kérhető. Az adott esetben a gazdasági eseményt (az előlegátutalást) egyébhitelesen dokumentáló bizonylattal kell alátámasztani. Ilyen lehet a két félközötti szerződés, amely az előlegre vonatkozóan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...nem folyósítják, annak csak a szerződésbenmeghatározott részét. Ezért a kérdésben szereplő: "a támogatást előlegformájában kapjuk" hitel csak úgy értelmezhető, hogy a cég elszámolásikötelezettséggel kapott támogatást, amelyet a könyvviteli nyilvántartásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Adóval számlázott adómentes szolgáltatás

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...adó megfizetésére [Áfa-tv. 40.§-ának (6) bekezdése]. A 35. § (1) bekezdésének a) pontja alapján ugyanakkorlevonási jog csak hiteles számla birtokában gyakorolható. Amennyiben ahitelesség a szabályszerűséget is magában kell hogy foglalja (és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás egyszerű, de csak a bérlet, illetve a menetjegy leadása után, azaz utólag történő kifizetéssel alkalmazható (a munkavállaló hitelezi meg a munkába járás helyközi utazási költségének jogszerűen a munkáltatót terhelő hányadát).A másik módszer az, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
1
2