Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] ...Cégközlönyben közzé kell tennie. A közzétételnek felhívást kell tartalmaznia a Cégtörvényben meghatározott tartalommal, elsősorban a hitelezők, a társasággal szemben követelést kimutatók részére, amely követeléseket, egyéb információkat a közzététel napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Felszámolás esetén behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat a bíróság (és nem a cégbíróság) méltányolta, elrendelte az adós megszüntetését, és a végzésében közölte, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre (nincs mit a hitelezők között felosztani).Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek során az adós – acsődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap. Az egyezségkeretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésénekfeltételeiről, így – többek között – egyes követelések elengedéséről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás,juttatás;3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba valóelhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapottkamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásról, a végelszámolási eljárásról szóló bírósági végzéseket, és megtenni a szükséges lépéseket, bejelenteni a hitelezői igényeket. Ez esetben a csődeljárás során az egyezségi megállapodás, a felszámoló által adott írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(T 3152 – K 3112). Mivel mind a két számlán ugyanazon összeg szerepel, az összevezetés után egyik számlán sem lesz egyenleg, így nincs hitelezési veszteség, amit az egyéb ráfordítások között el kellene számolni. (Itt kell megjegyezni, amennyiben a fent nevezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 42. §-a alapján csak azokat a kötelezettségeket lehet kimutatni, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönnyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.