Eszközök kivezetése

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!
Részlet a válaszából: […] ...52. §-ának előírása szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni az üzembe helyezés időpontjától. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon kell dokumentálni. Ennek a dokumentumát magának a vállalkozónak kell meghatároznia az adott tárgyi eszköz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása

Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatását részletesen szabályozza.A Csődtörvény szerint a felszámolási eljárás megindítását kérheti az adós, de kérheti a hitelező is (az, akinek az adott társasággal szemben követelése van). Ezt a kérdés szerinti társaság helyett más tette meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben közzéteszi – többek között – a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tekintette a felszámolásra kerülő cégnél kimutatott (ha egyáltalán ki volt mutatva) kötelezettséget, hogy az nem kötelezettség, hiszen a hitelező nem jelezte követelését.Természetesen, ha az adós cég már nem létezik (az még nem elég, hogy a cégjegyzékből törölték)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;– a követelést a hitelező csődeljárás, felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlanként leírt követelés minősítése

Kérdés: A kft. megalakulása után az rt. helyett kifizette a szolgáltatói számlákat, majd azokat továbbszámlázta az rt.-nek. Az rt. nem fizetett, a kft. a követelést behajthatatlannak minősítette, mert a bíróság az rt.-t fizetésképtelennek minősítette, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott, mert a bank több milliárd forintos zálogjogot jegyeztetett be. Helyesen jár el a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásai szerint jártak el akkor, amikor a behajthatatlanságot megfelelően bizonyító dokumentumok alapján a követeléseket hitelezési veszteségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.Ha a mérlegfordulónapon kimutatott követelés behajthatatlanságának ténye és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Csődegyezség könyvelésének időszaka

Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
Részlet a válaszából: […] ...és nem utolsósorban azért is, mert az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan az a követelés, amelyet a hitelező a csődeljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett (a behajthatatlan követelést pedig az eredmény terhére le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Csalónak átutalt pénz elszámolása

Kérdés: Egy ismert cég nevében kerestek meg bennünket, egy terméket ajánlva. Előre kérték a termék ellenértékét. Az összeget átutaltuk. Az áru leszállítása iránt érdeklődve megtudtuk, hogy velük nem állapodtunk meg, a pénzt sem ők kapták, nem az ő számlájuk. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk. Az átutalt összeget a bankkivonat alapján a szállítónak adott előlegként könyveltük. Hova kell az összeget átvezetnünk, mivel a szállító ismeretlen?
Részlet a válaszából: […] ...hogy előzze a szerződés megkötése, írásba foglalása, a megkötött szerződés valós tartalmáról pedig az adatok ellenőrzésével (közhiteles nyilvántartásban lévőkkel való egybevetéssel) kell meggyőződni. A kérdező cég ezt nem tette meg, megsértette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Felszámolás esetén behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat a bíróság (és nem a cégbíróság) méltányolta, elrendelte az adós megszüntetését, és a végzésében közölte, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre (nincs mit a hitelezők között felosztani).Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
1
2
3
5