Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben közzéteszi – többek között – a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tekintette a felszámolásra kerülő cégnél kimutatott (ha egyáltalán ki volt mutatva) kötelezettséget, hogy az nem kötelezettség, hiszen a hitelező nem jelezte követelését.Természetesen, ha az adós cég már nem létezik (az még nem elég, hogy a cégjegyzékből törölték)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. E szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] ...az adómentes értékhatárt, hanem azt is – mint az adómentesség feltételét -, hogy a kft. a kölcsönt a munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtotta. [Ha az utóbbi nem dokumentált, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – tekintettel a vállalkozó sajátosságaira is – szükségesek, de kiemelten a mérlegben, az eredménykimutatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét akkor is, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik (például forgóeszközhitel, tagi kölcsön elengedése).Rövid példa : Az anyagszállító céggel szembeni elismert kötelezettség 5080 E Ft. A 2015-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Fedezet vagy kölcsön

Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az "A" vagy a "B" kft. kérdez. Úgy tűnik, hogy a "B" kft., ennek megfelelően válaszolunk. Amikor a bank a fedezetet vállaló "A" kft.-től leemelte a 10 000 E Ft-ot, akkor a "B" kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettség helyébe az "A" kft.-vel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Üzletrészek értékesítése tagi kölcsön átvállalásával

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel a válasz megértéséhez, a kérdésben szereplő tagikölcsön-kifizetés értelmezéséhez indokolt volt.A fő kérdés az, hogy a magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják-e azok névértékén (a kérdés szerinti 250 E Ft-ért)? A kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a tulajdonos kívánsága semmilyen formában nem teljesíthető!A Ptk. ugyan ismeri a beszámítás jogintézményét, de ez a kérdésben leírt esetben nem ad megoldást. A beszámítás lényege: a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
1
2
3
5