Eszközök kivezetése

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!
Részlet a válaszából: […] ...52. §-ának előírása szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni az üzembe helyezés időpontjától. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon kell dokumentálni. Ennek a dokumentumát magának a vállalkozónak kell meghatároznia az adott tárgyi eszköz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...illetve rövid távon kívánnakjövedelemre (árfolyamnyereségre) szert tenni. A kérdésben nincs szó arról, hogyaz Alap által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vagybefektetési jegyet vásároltak.Az Szt. megkülönbözteti– a határozott idejű befektetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...engedményesre, a "Z" kft.-re átszállnak a követelést biztosítózálogjogból és kezességből eredő jogok is), másrészt a pénzintézet újhitelszerződést kötött "Z" kft.-vel.A követelésengedményezési szerződésben mindenképpenrögzíteni kell az engedményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.