7 talált cikk az egyeztetés , hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető – ha egyáltalán érvényesíthető – a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?

Kérdés: A fogorvosi bt. korábbi években szerződést kötött a MEP egészségbiztosítóval. A szerződés szerint minden hónapban kapja az ellátott betegek után az alapdíjat, illetve a kezelések után járó összegeket (bázispénz). A 456/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a 2017 decemberében 3000 E Ft összegű díjazásra jogosult, amely a Vhr. 1. melléklet B) pontja szerint használható fel. A bt. bankszámlájára az összeg 2018. 01. 02-án érkezett meg. A 3000 E Ft összeget árbevételként kell könyvelni, vagy támogatásként? Ha árbevétel, melyik év árbevétele? A 3000 E Ft-ot lehet-e úgy értelmezni, hogy a korábbi évek alulfinanszírozása miatt kapta a bt., azaz a korábbi években elköltötte a Vhr. 1. pontjának B. melléklete szerinti költségekre? Ha a bt. bankszámlára érkezése utáni költségekre lehet felhasználni, akkor ezt az összeget el kell határolni? De mely évekre?

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?

Kérdés: A 6557. számú kérdésre adott válaszuk szakmai véleményem szerint nem jó, félrevezető. Véleményem és a tárgyban rendelkezésemre álló kommentárok, az illetékes minisztériummal folytatott egyeztetés alapján az új szabályozás nem tartalmaz ez ügyben szűkítést a korábbiakhoz képest. Az új Ptk. 3:187. §-ában írott szűkítés valóban annak diszpozitív jellege miatt szükséges, viszont az egész szabályozás célja változatlanul a hitelezői érdekek fokozott védelme. Ebben az értelmezésben a "tagok" egy olyan homogén csoport, amely az adott cég vonatkozásában a külső hitelezőkhöz képest jelentősen erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, ezáltal a jogszabálynak kell ezt az egyenlőtlenséget feloldania, kiegyenlítenie az említett szigorítással. A cél ebben az esetben az, hogy a számviteli törvényben is rögzített "osztalékfizetési korlát" figyelembevételével, annál – összességében – magasabb összegű értéket ne lehessen ezen a címen kivonni, mert az valóban sértené a kisebb befolyással bíró hitelezői érdekeket. Az egyes tagok egymás közötti elszámolásai már kívül esik a szabályozni kívánt körön, arra ez nem vonatkozhat. Az új Ptk. diszpozitív jellege mellett semmi nem indokolja, hogy egy homogén csoportba tartozó individuumok saját akaratukból és önálló megállapodásuk alapján szabadon dönthessenek. Ha ők a törzsbetétekből következő arányoktól eltérően akarják az osztalékot kifizetni, akkor azt minden további nélkül megtehetik, ahogy eddig is arra volt módjuk. A "tagok számára kedvezőbb" kitétel tehát az összes tag együttesét jelenti. Ha elfogadnánk a helytelen Ptk.-értelmezésből fakadó adókonzekvenciákat, akkor már 2014. március 15-e óta nem lehet egységesen kezelni az osztalékot, mivel az új Ptk. fokozatosan, 2016. március 15-ig lép hatályba.

Kérdés: Egyedi igényeknek megfelelő gépet szerzünk be, amelyet külföldön gyártanak. A gyártás során külföldre történő utazások (repülőút) szükségesek a gép paramétereinek egyeztetése érdekében. Ezen tárgyalások, egyeztetések kiadásai (utazás, napidíj, gépkocsibérlet stb.) a gépet megrendelő kft.-nél költségek lesznek, vagy a majd elkészült és üzembe helyezett egyedi gép bekerülési értékében kell figyelembe venni?

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?