Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetésként kell elszámolni, a közterheket (15% személyi jövedelemadó, 18,5% társadalombiztosítási járulék, 13% szociális hozzájárulási adó) az Szja-tv. 46. § (6)-(8) bekezdésében, valamint a Tbj-tv.-ben, továbbá a Szocho-tv.-ben foglaltak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme lesz, amelynek 1,27-szereseután 16 százalék személyi jövedelem­adót kell fizetni, és a kifizetést 27százalék egészségügyihozzájárulási-fizetési kötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége azilyen juttatások után.Az Eho-tv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint viszont mentes aszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem,természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

OKJ-s szakképzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Saját munkavállaló tanulmányi szerződés alapján OKJ-s szakképzésre jár, milyen költségek számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére (tanfolyami díj, vizsgadíj, útiköltség)?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-a tartalmazza, hogy aszakképzési hozzájárulás milyen formában teljesíthető. A teljesítés az alábbimódokon lehetséges:– a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Tanulmányi szerződés (szja)

Kérdés: Gyógyszertár tanulmányi szerződést köt gyógyszerészhallgatóval. A bt. elszámolhatja-e a költségei között? A magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles, egyéb jogcímen adózó, összevont adózás alátartozó jövedelem keletkezik, amely után a kifizetőt 11 százalékegészségügyihozzájárulási-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.