Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor meg kell határoznia az adóügyi illetőségét (ezt jelen esetben az Egyezmény 4. cikke tartalmazza), továbbá meg kell határozni, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Építkezés mint telephely

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? - Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! - Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...építkezési területnek minősülnek."E rendelkezést természetesen felülírja az egyezmény azidőtartam tekintetében, azaz egy Ausztriában illetőséggel bíró személyMagyarországon végzett építési tevékenysége két év leteltét követően válhattelephellyé. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Külföldi előadó díjazásának adóztatása

Kérdés: Előadás előadójának fizetett megbízási díjnak mi az adókötelezettsége EU-ból érkezés, ill. nem EU-ból érkezés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. alapján a külföldi illetőségű magánszemélytMagyarországon korlátozott adókötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy amagánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapjánbelföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...K+F közvetlen költsége, ha atevékenységet nem a társaság végezte, hanem megrendelte azt, és – a Tao-tv. hatálya alá tartozó, belföldi illetőségűvállalkozótól,– külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől,– az Szja-tv. szerinti egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik Szerződő Államból (az adott esetben a magyar állam) származik, és amelyet a másik Szerződő Államban (az adott esetben Ausztria) illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban (az adott esetben Ausztriában) adóztatható. Ennek megfelelően e díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] ...részére történő kifizetéskor – ha a jövedelem a hazai jogszabályok alapján adóköteles – meg kell nézni, hogy a külföldi illetősége szerinti állammal Magyarország kötött-e egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Amennyiben létezik ilyen egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.