Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat - ha olyan - megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire egyértelmű a válasz: a bankkivonat alapján a kifizetést, a bankszámla csökkenését (kapcsolódóan a bankköltséget) lehet elszámolni, amelyet a könyvvitelben a külföldi cégekkel szembeni követelésként kell kimutatni. A külföldi utazással, szállásfoglalással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Vevő kijelöléséért fizetett összeg illetéke

Kérdés:

Eladó és vevő egy ingatlanra ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan-adásvételi előszerződést kötött. Ebben az előszerződésben a szokásos és szükséges rendelkezések mellett egy önálló pontban a következő rendelkezést is rögzítették: "Felek rögzítik, hogy vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül." Ennek megfelelően a vevő az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt (egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot) jelölt meg. Eladó és a 3. személy megkötötte az adásvételi szerződést, az ügylet teljesült, a 3. személy az eladó részére az előszerződésben, majd a szerződésben azonos összegben rögzített vételárat megfizette. A pontosság kedvéért a továbbiakban az előszerződés vevője legyen korábbi vevő, a 3. személy legyen tényleges vevő. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára – különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében – gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette a korábbi vevő részére. Tehát a tényleges vevő az ingatlan megszerzése kapcsán az eladó részére megfizette az ingatlan szerződésben rögzített vételárát, és a korábbi vevő részére megfizette a különmegállapodás alapján javára gyakorolt vevőkijelölés ellenértékét. A vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-ban meghatározott forgalmi értéknek, vagyis kell-e ezen ellenérték után vagyonszerzési illetéket fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...A forgalmi érték fogalmát az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja fogalmazza meg. Ennek felvezető szövege alapján forgalmi érték – ingatlanok esetén – az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Két cég közötti tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Két cég között a tagi kölcsön, illetve egyéb kölcsön elengedése illetékmentes? Kapcsolt és nem kapcsolt esetben is? Cég és magánszemély tagi és egyéb kölcsöne elengedése után 18% az illeték, amit a cég jelent be 30 napon belül a NAV-hoz, és fizeti meg a kötelezettséget? A fenti esetekben helyes a törvényi értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Alvállalkozó által üzemeltetett depó telephelynek minősül?

Kérdés: Társaságunk csomagszállítással foglalkozik. Ezt több esetben úgy oldja meg, hogy alvállalkozót bíz meg a csomagszállítással, illetve az ahhoz szükséges depó (ingatlan) üzemeltetésével. A depókat az alvállalkozó biztosítja, és üzemelteti saját alkalmazottaival, a depónak használt ingatlant illetően a csomagszállító fővállalkozónak semmilyen ráhatása nincs. Más esetben csomagautomatát üzemeltetünk a településen, illetve egyes automatákat szintén alvállalkozók működtetnek. A kérdés az, hogy a helyi iparűzésiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a csomagszállító vállalkozó alvállalkozója által üzemeltetett depó telephelyet keletkeztet-e a társaság számára? Továbbá a csomagautomatákat üzemeltető társaságunknak, illetve az alvállalkozóinknak keletkezik-e telephelye az automata elhelyezése szerinti településen?
Részlet a válaszából: […] ...vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.Mindebből egyrészt levonható az a következtetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 18. §-a (1) bekezdése értelmében ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Áfaköteles bérbeadásra való áttérés teljesítési időpontja

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ezt tekinti az Áfa-tv. teljesítésnek. Ez azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja döntő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja és (4) bekezdése alapján illetékfizetési kötelezettség terheli (mivel az "A" kft.-ben az ingatlan értéke, a mérlegfőösszeg 87%-a biztosan több, mint a vagyoni betét 75%-a).A kérdés szerinti beolvadás megfelel a Tao-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Telekadó-kötelezettség újraszabályozása

Kérdés: Kft.-nk 2006. évben benyújtotta az önkormányzatnak az építményadó bejelentéséhez szükséges nyomtatványt az akkori Htv.-nek megfelelően kitöltve (az ott leírt hasznos alapterület fogalma alapján számolva), akkor egy ingatlanra csak egy darab adó volt kivethető. 2012. 01. 01-jétől megváltoztatták a Htv.-t, így már adóztatható lett ugyanarra a helyrajzi számra a telek és a rajta levő épület is, valamint a hasznos alapterület fogalmát is megváltoztatták. A 2012-ben módosított törvény a módosítás előtti ingatlantulajdonosokat hogyan érinti?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti rendelkezés a kérdésben utalt jogszabály-módosításhoz nem kapcsolódik. Ennélfogva a jogszabályi változás érinti azokat az ingatlanokat és azok utáni adóalanyokat is, amelyek esetén az adókötelezettség keletkezésének napja (az ingatlan megszerzését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Ingatlan ajándékozása, részben ellenérték fejében

Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?
Részlet a válaszából: […] ...része a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.A vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére feltehetően a szokásos piaci árnál alacsonyabb áron, 1.500.000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakra kell tekintettel lenni:Az Áfa-tv. speciálisan definiálja a tárgyi eszköz fogalmát, mely szerint annak kell tekinteni azt az ingatlant, valamint az olyan ingó terméket, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
1
2
3
6