Bérbeadás útján hasznosított ingatlan értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. A bérlővel kötött szerződésben a bérleti díjat a piaci árat jelentősen meghaladó összegben határozták meg. Javasolható-e az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást ehhez, a piaci árat meghaladó bérleti díjhoz igazítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a szabályozza az eszközök évenként elszámolandó értékcsökkenésének a megállapítását. Nyilvánvalóan az előírás a bérbeadás útján hasznosított ingatlanokra is vonatkozik.Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Önkormányzati ingatlan bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk saját tulajdonú ingatlant adott bérbe. A bérbeadásról, illetve a havi fizetendő díjról testületi határozat született. A díj befizetése csekken történik. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül? Kell-e számlát kibocsátani? Gyűjtőszámla kibocsátása esetén a felek megállapodását írásban kell rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat az ingatlan bérbeadása esetében az Áfa-tv.5. §-a alapján áfaalany, mivel saját neve alatt gazdasági tevékenységetfolytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint azingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy azSzt. előírásai szerint a tárgyi eszközök egy csoportját tekintjük ingatlannak,és az ingatlan konkrét eszközként a számviteli elszámolásokban nemértelmezhető. Így a kérdésben szereplő "ingatlan"-t is nevén kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Ingatlanrész bérbeadás

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 77. számában az 1598. kérdéshez.
Részlet a válaszából: […] A 77. szám 1598. kérdésére adott válaszunkat a következőkkel egészítjük ki:Az eljárás és az elszámolás alapesetben helyes. Vizsgálni kell azonban két körülményt. Egyrészt, hogy a számlázott bérleti díj és a rezsiköltség a vállalkozási tevékenységgel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Ingatlanrész bérbeadása

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitel sajátossága, hogy az igénybe vett szolgáltatások (irodabérlet) tárgyévben kifizetett díját a pénzügyi rendezés időszakában a költségek között, eredményt csökkentő tételként el kell számolni. (Az egyszeres könyvvitelnél időbeli elhatárolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.