Árukészlet mennyiségi nyilvántartással, elábé

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentő tételként kell elszámolni: T 86 – K 269, 20 egység. Így a kérdés adatainak figyelembevétele mellett a társaság helyi iparűzési adójának alapját az eladott áruk beszerzési értéke, 900 egység (és nem 920 egység) csökkenti.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...Az árukészlet így megállapított készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábéként elszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításba venni.Az adott áru és a beszerzése során felmerült szállítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...áfa késedelmi pótlékkal).A leírtak alapján az eladásiár-különbözet az eladott árukbeszerzési értékének része, így azt a helyi iparűzési adó alapját csökkentőtényezőként (az árukészletre jutó része kivételével) számításba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...árukészlet – így megállapított -készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábékéntelszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításbavenni. Az adott áru és a beszerzése során felmerült szállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: A saját boltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? És mi a teendő, ha az 2000. december 31-én már az árukészletben szerepelt?
Részlet a válaszából: […] ...az igazi, a vásárolt, a ténylegesen beszerzett és változatlan formában értékesített áruk beszerzési értékétől, és azt az iparűzési adó alapjának meghatározásakor adóalapot csökkentő tényezőként nem lehetett figyelembe venni!)Az új Szt. a megbízható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.