Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni! A családi kedvezmény az összevont adóalapot (járulékalapot) csökkenti, és így a csökkentett adóalap (járulékalap) számításba vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Kiva fizetése nyugdíjas tag kivétje után

Kérdés: Kivás társas vállalkozásnak saját jogú nyugdíjas tagja kivétje után is meg kell-e fizetnie a kivát? Mivel a szociális hozzájárulási adó tv. 455. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a fenti tag jogviszonya nem eredményez adófizetési kötelezettséget – ugyanakkor a kiva a szociális hozzájárulási adó kiváltására (is) szolgál –, nem világos számomra, hogy – egy korábbi tájékoztatás alapján – miért kellene kivát fizetni ezen tag kivétje után, ha szociális hozzájárulási adót sem kell.
Részlet a válaszából: […] ...kiva alapjába az a személyi jellegű kifizetés tartozik, amelyet a vállalkozás ráfordításként számol el, és amely járulékalapot képez az adóévben. Márpedig a nyugdíjas tagnak is kell nyugdíjjárulékot és (részben) egészségbiztosítási járulékot fizetni. A kiva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Részvénytársaság részére nyújtott kölcsön

Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaerő-piaci járulék, a nyugdíjjárulék is levonandó, be kell vallani és be kell fizetni. A "kamatként" elszámolt teljes összeg járulékalapot képező jövedelem, amely után a társaságot 27 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.Ha a kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A havi járulékalap az így számított előző évi őstermelői bevétel húsz százalékának egytizenketted része.A mezőgazdasági őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Ügyvezető megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kft.-ben megbízási jogviszonyban olyan személy látja el az ügyvezetői feladatokat, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy részvénytársaságban. A kft.-ben van-e járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órás munkaviszonyban lévő társas vállalkozó után csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelemre kell 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és a kft.-nek 27% szociális hozzájárulási adót fizetni. Tehát ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egy­idejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtennie.A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Ügyvezető megbízási szerződéssel

Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...(idetartozik a megbízási szerződés alapján)személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó,tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát,illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Fel nem vett jövedelem járuléka, adója

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a társas vállalkozás a biztosítotttársas vállalkozó után 2009. július 1-jétől:a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26százalék (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, azegészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
1
2
3
5