Öregségi nyugdíjas bérköltsége (kivaalap)?

Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjast mentesít a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], így a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...az ára változó. Amennyiben az adómentesség feltételei fennállnak, akkor a juttatás vonatkozásában a magánszemélyt nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.Társaságiadó-alany juttató esetében a Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezet 3. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...kft. ügyvezető szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett, így esetében a többes jogviszonyban lévőkre vonatkozó járulékfizetést kell alkalmazni. Ilyen esetben a fizetendő járulékok alapja a ténylegesen elért (személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett többletbér

Kérdés:

Milyen jogcímen kell könyvelni az Efo-tv. szabályai szerint foglalkoztatott részére kifizetett munkabér minimálbér kétszeresét meghaladó részét? (A Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség!) A társasági adó alapjának növelése mellett jelentkezik-e ebből következően más adó- vagy járulékfizetési kötelezettség akár a munkáltatónál, akár a munkavállalónál?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el az 5858-as választ is!Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei teljesülnek, akkor a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap, alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Rendezvényszervezés költségei

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem adóztatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és nemcsak a kft.-t, de a magánszemélyt is terheli adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Tanulószerződés szerinti juttatás

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakmunkástanulók tanulószerződéses juttatása – amely 2010-ig adóterhet nem viselő járandóság volt, 2011-ben pedig adómentes juttatás a minimálbér 50%-áig – a számvitelben bérköltség-e, vagy a személyi jellegű juttatások között könyvelendő? Én a személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroltam, a könyvvizsgáló visszatette a bérköltségek közé. Az Szja-tv. szerint nem bér az adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben. Ha bér, akkor egyéb vonzatai is vannak? Szakképzési hozzájárulást kell-e utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...díj, a hallgatói díj, 2011-tőlaz ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Így nemmentesül az a járulékfizetési kötelezettség alól sem.A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásrakötelezettet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Milyen költségként kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatáskor a dolgozói kifizetéseket, illetve a foglalkoztatót terhelő közterhet 2010. 04. 01-től és 2010. 08. 01-től?
Részlet a válaszából: […] ...közterhet pedig a bérjárulékok között – elkülönített számlán – kellelszámolni. Alkalmi munkavállaló esetében a normál járulékfizetés szabályaitkell alkalmazni, és ennek megfelelően kell a bérjárulékok között afoglalkoztatót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Személyes közreműködés beruházásnál

Kérdés: A kft. panziót fog üzemeltetni. A panzió egy év alatt épül fel. A beruházás irányítását a kft. tagja végzi, aki egyben ügyvezető is. A társasági szerződésben nincs kikötve személyes közreműködés. Személyes közreműködésnek tekintendő és járulékfizetési kötelezettséggel jár az, ha a kft. tagja a beruházás irányítását végzi, de a tényleges tevékenységet a beruházás befejezéséig nem tudják végezni? A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...nem megbízási szerződés alapján végez, akkor az személyesközreműködésnek tekintendő, amelyet a járulék-, illetve adó- és járulékfizetésikötelezettség terhel, legalább a tevékenységre jellemző kereset összegéig.Itt jegyezzük meg, az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Személyesen közreműködő tag járuléka (eva)

Kérdés: Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Tbj-tv. 19. §-ának (2)-(3)bekezdése szerint a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot abiztosítottnak kell fizetnie, a hivatkozott helyen meghatározott mértékben ésjárulékalap után, továbbá mint ilyen terhet a magánszemélyt megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a minimálbér kétszeresét (aminimum-járulékalapot), és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1)bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottatterhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
1
2