Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...mind a magánszemélynek (T 559 – K 368). Ekkor a felbruttósított biztosítási díj alapján a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, 18,5 százalék egyéni járulék, a kifizetőt 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Visszavásárolt biztosítási díj kifizetése

Kérdés: Cégünk életbiztosítást kötött magánszemély biztosított részére. A szerződő partner a cég. A cég a havonkénti biztosítási díjat követelésként számolta el, a magánszemély kedvezményt nem vett igénybe. 15 év után a cég a biztosítást visszavásárolta, és a biztosítóval szembeni követelését kivezette. A magánszemélynek szeretné kifizetni a visszakapott biztosítási díjat, milyen adófizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetben a kifizetendő összeget fel kell bruttósítani, és abból le kell vonni 15 százalék személyi jövedelemadót, 17 százalék egyéni tb-járulékot és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot, továbbá a céget 22 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Biztosítónak fizetett összegek elszámolása

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?
Részlet a válaszából: […] ...százaléka után 27 százalékegészségügyi hozzájárulás, illetve a 78 százalék szuperbruttósított összegeután 16 százalék személyi jövedelemadó (a jelenleg hatályos előírások szerint).2-4. A kft. és a biztosított – még akkor is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...halála/balesete, akkor az előbb leírtak alapján atársaság által fizetett biztosítási díj a biztosítottak adómentes jövedelme.A személyijövedelemadó-mentes díj nem képez járulékalapot,így a társaságot nem terheli társadalombiztosításijárulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Egyéni vállalkozó életbiztosítása

Kérdés: Kérem tanácsukat, hogy az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként az általa saját személyére megkötött, halálesetre szóló 2009-ben befizetett biztosítást. A biztosítás nyílt végű befektetéshez kötött (kötvény, részvény eszközalapokba) életbiztosítási kötvény. A kötvényt a 12 éves futamidő alatt 2 év után a szerződő fél visszavásárolhatja. Haláleseti kedvezményezett a törvényes örököse.
Részlet a válaszából: […] ...halálesetre szóló, 2009-ben befizetett biztosításidíjat. Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolt biztosítási díj utánszemélyijövedelemadó-kedvezményt nem vehet igénybe. A költségként valóelszámolás szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a kötvényt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...azaz azt avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni. Azadott esetben a kedvezményezett személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségéreaz Szja-tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Kedvezményezett a biztosított

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díj címén befizetett összeget mint nem önállótevékenységből származó jövedelmet kell bevallania, és utána a személyijövedelemadót meg kell fizetnie, de a biztosításhoz kapcsolódó adókedvezménytnem veheti igénybe, mivel az elérési idő nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Életbiztosítás adókötelezettsége

Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
Részlet a válaszából: […] ...mint kedvezményezettet,akkor a biztosítási díj munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnekminősül, ami után személyi jövedelemadót, egyéni járulékot, tb-járulékot ésmunkaadói járulékot is kell fizetni. Ezek a szabályok a 2005. évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Életbiztosítás elszámolása

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
Részlet a válaszából: […] ...fizeti, a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett elérés esetén a társaság, halál esetén a társaság,akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz a kedvezményezett. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. név szerint megnevezett dolgozóinak viseli életbiztosítási díját, akkor az nem minősül természetbeni juttatásnak. Természetbeni juttatásnak ugyanis az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint az adóköteles biztosítási díj minősül (e pontot azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.