Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...határozat meghozatalának napja.Más a helyzet azonban a tőkeleszállítás esetében. A 30. § új (4a) bekezdése szerint a cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...esetén nem írja elő a közbenső mérleg készítését, a tőkekivonással megvalósuló jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódóan – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás, illetve eredménytartalék-kivonás összegét helyesen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Befektetés esetében értékvesztés elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...tőkéjének összegét. A jegyzett tőke ily módon való csökkentése indokolja az azonos nagyságú értékvesztés elszámolását.Ha a jegyzett tőke leszállítása nem járható út, akkor az alapító teljesítsen pótbefizetést. Pótbefizetés teljesítése esetén viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Nonprofit zrt. tőkevesztése

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Részlet a válaszából: […] ...összeg ellentételezheti az eredménytartaléknegatív összegét!Ha a nonprofit zrt. jegyzett tőkéje meghaladja a Gt.-benelőírt összeget, a jegyzett tőke leszállítása is részben vagy egészébenkompenzálhatja az eredménytartalék negatív összegét.Ha a tőkeemelés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező a Gt.hivatkozott előírását pontatlanul idézte: éppen azt hagyta ki a törvényiszövegből, amely a kérdésére választ ad. A kérdésből kimaradt törvényi előírás:és a társaság tagjai "(részvényesei) a második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...is. Ehhezviszont közbenső mérleget kell az Szt. 21. §-a szerint készíteni. A fentiekbenrészletezett, tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása után is lehetosztalékelőleget fizetni, ha a már hivatkozott feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeleszállítás, illetvea tulajdonos kilépése esetén nem írja elő a közbenső mérleg készítését, atőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan – ajegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Örökölt üzletrész bevonása

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Részlet a válaszából: […] ...vagyon, nemkeletkezik vállalkozásból kivont jövedelem alapján adófizetési kötelezettség (aszerzési érték több vagy éppen annyi, mint a jegyzett tőke leszállításának azértéke). Keletkezhet vállalkozásból kivont jövedelem akkor, ha az örököltüzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...részjegyre jutó növekménnyel együttkifizetni. Ha a közgyűlés a számviteli beszámolót megelőzően is ülésezik, akkordöntést hozhat a jegyzett tőke leszállításáról, annak a cégbírósághoz valósoron kívüli bejelentéséről. A cégbíróság akár az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...tőke összege, és az intézkedéssel csak a Gt.-ben előírt mértékig (tőkenagyságig) történik a rendezés, akkor további feladat a jegyzett tőke leszállítása (veszteségrendezés címén) a kötelezően előírt jegyzett tőke szintjére.A Gt. 152. §-a (kft. esetén)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
2