5 talált cikk az átterhelés , juttatás kifejezésre

Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?

Kérdés: Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?

Kérdés: Saját termelésű készletek felhasználásánál hogyan lehet kiszűrni a költséghalmozódásokat, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük? Korábban erre az 57. számlacsoportot használtuk. Milyen 5-ös számlát kell használni a felhasznált saját termelésű készletek, a befejezetlen termelés elszámolásánál, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra történő áttételezésénél?