Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzés munkáltató által vállalt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell figyelembe venni.Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó munkabére ne csökkenjen, a munkáltató megteheti, hogy nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Tanulmányi költségek átvállalása

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...aminimálbér két és félszereséig a munkáltatónál és a személyesen közreműködő tagesetében a társas vállalkozásnál béren kívüli juttatás, ami azt jelenti, hogy ajuttatónak kell az 1,19-szeres szorzóval számított adóalap után a 16 százalékadót megfizetnie, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Tanulmányi szerződés felbontása, követelés

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozónak juttatott,fizetett támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.) – a cég nevére szólószámlák, bizonylatok alapján, a juttatás, a megfizetés időszakában – a személyijellegű egyéb kifizetések között kellett elszámolni. A tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...aminimálbér két és félszereséig a munkáltatónál és a személyesen közreműködő tagesetében a társas vállalkozásnál béren kívüli juttatás, ami azt jelenti, hogy ajuttatónak kell a jövedelem 1,19-szeres szorzóval számított adóalapja után a 16százalék adót megfizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Tanulmányi szerződés egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződés kötése esetén semtud lányának iskolarendszerű képzéséhez adómentesen "ösztöndíj"-juttatást adni,és a tanulmányokkal kapcsolatos költségek (utazási, szállásköltség, albérlet)nem minősülnek elismert költségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

OKJ-s szakképzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Saját munkavállaló tanulmányi szerződés alapján OKJ-s szakképzésre jár, milyen költségek számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére (tanfolyami díj, vizsgadíj, útiköltség)?
Részlet a válaszából: […] ...történő utazás, szállás költségeit foglaljamagában, de idetartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesettidőre járó juttatások összege is.Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg ahozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Közcélú adomány

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a kérdéshez kapcsolódóan két előírást tartalmaz.A közcélú adomány fogalma szerint – többek között – nem minősül közcélúadománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg,amellyel az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Képzési költség elszámolása

Kérdés: Köthet-e egy kft. személyesen nem közreműködő tagjával tanulmányi szerződést (nappali tagozatos főiskolai képzésre)? Hogyan számolható el a tandíj? Milyen kikötéseket kell tartalmaznia a tanulmányi szerződésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak (ez esetben is személyi jellegű egyéb kifizetés, de természetbeni juttatásnak minősül), és az adóelőny nem érvényesíthető, azaz az elszámolt költséggel növelni kell az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.