Csapatépítő tréning utazási költségének adózása

Kérdés:

Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?

Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás. Az Szja-tv. 3. § 26. pontja alapján pedig reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Céges elektromos autók otthon való töltése

Kérdés:

Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...egy részét a cég a munkavállalónak térítse meg, mivel ez esetben a cég általi fizetést – szerintünk – csak egyes meghatározott juttatásnak lehetne tekinteni, és annak az adóit kellene megfizetni!(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.Ha a külföldi vállalkozás a Tao-tv. 2. § (4) vagy (7) bekezdése alapján a Tao-tv. alanya, és az ő tulajdonában van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével csökkentett összege vonható le. Nem része továbbá a csökkentő tételnek a belföldi illetőségű adózótól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a beszerzésre kerülő vitorlás kishajó mennyiben szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek lehetne tekinteni a kishajóval kapcsolatos költségeket akkor, ha csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevételére akkor kerül sor, ha a termék átvétele nem az eladó telephelyén, hanem a vevő telephelyén történik (az oda való eljuttatást az eladó vállalja, külön költségtérítés ellenében), akkor az dologi kiadás a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton.Fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Családi nap költségeinek elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság a cég telephelyén családi napot rendez dolgozóinak (sportvetélkedők, műsor, étel-ital fogyasztás). Hogyan kell a juttatások után adózni, illetve könyvelni a beérkező számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...70. §-a (6) bekezdésének b) pontja ad választ, amiből a számviteli elszámolás is következik. Az Szja-tv. szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyesen közreműködő társas vállalkozók munkába járása

Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] A kft. 3 ügyvezetője, akik személyesen közreműködő társas vállalkozók, sajátgépjármű-költségeikre a munkába járásra tekintettel kaphatnak költségtérítést, de erre adómentesen nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy nem az Mt. szerinti munkaviszony keretében történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás esetében kiegészült azzal, hogy ezen támogatás, juttatás egyéb bevételként elszámolható, ha a támogatási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Gépjárművezetők belföldi kiküldetése

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató a kiküldetésre nem állapított meg legalább 500 forint napidíjat, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.A hivatkozottak alapján tehát – az adott körben – adómentesen adható a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
1
2
3
4