9 talált cikk az elmaradt haszon , kártalanítás kifejezésre

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?

Kérdés: A földtulajdonos az általunk bérelt szántóterület haszonbérleti szerződését a lejárati idő előtt felmondta. Az őszi hónapokban több műveletet végeztünk a területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Hogyan számolunk el a tulajdonossal a mezei leltár értékéről? Számlát állítunk ki az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, vagy kártalanítás címen számlázzuk a mezei leltár értékét? A szerződés megszüntetése egy 5 éves támogatási program utolsó évében történik. Követelhetjük-e az utolsó év támogatási összegének megtérítését, amelyhez nem juthatunk hozzá? Milyen jogcímen, milyen bizonylatolással?

Kérdés: A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?

Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése jogcímen megítélt és kifizetett kártérítésről?

Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos – szerződésben meghatározott – felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?

Kérdés: A kaució könyvelése annak átadásakor, átvételekor. Amennyiben nem kerül visszaadásra, mert valamilyen okozott kár kiegyenlítésére használják fel, akkor hogyan kell könyvelni? Áfavonzata van?

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?