Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével.Az Szja-tv. 10. számú melléklete alapján a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet, a 200 ezer forintot meghaladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevétel,– ha értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő eszközhöz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés) kapcsolódik, akkor az átvállalt tartozás egyéb bevétel,– ha a befektetett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Egyéni cég által átvállalt kötelezettség

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
Részlet a válaszából: […] ...cég helyesen járt el.Az Szja-tv. 49/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéni cégnek leltár alapján átadott vásárolt készletek alapítói okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül. Ezért helyesen szerepel az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Részlet a válaszából: […] ...az üzletág átruházásának szereplői a telephely, az üzlethálózat, az üzletág ellenértékét az átadott eszközök (tárgyi eszközök, készletek, követelések stb.) – átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékénél magasabb értékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Átvállalt termékdíj különböző esetekben

Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak köteles bejelenteni, hogy a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...A szerződésben rögzített, üzletághoz kapcsolódó tárgyi eszközök, követelések piaci értékét (100 egység) egyéb bevételként, a készletek piaci értékét árbevételként kell elszámolni (ezek könyv szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások, az anyagköltségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...abból a szempontból viszont lényeges, hogy az így megvásároltingatlant nem a beruházások között kell állományba venni, hanem vásároltkészletként.Nem világos, hogy a kötelezettségek miként kapcsolódnak azingatlanokhoz! Ezért feltételezzük, a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban feltételezzük, hogy az OEP-finanszírozás 3 hó,az vagy konkrét pénzeszközt jelent, vagy egy olyan követelést az OEP-pelszemben, amelyet az OEP nem az önkormányzattal, hanem a kft.-vel fogpénzügyileg rendezni.A válasznál abból kell kiindulni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Hitellel terhelt használt gépkocsi beszámítása

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedők vagyunk. Hogyan könyvelnék le Önök, ha az ügyfél a használt, de hitellel terhelt gépkocsiját akarja beszámítani az új autó árába? A pénztár, a pénzmozgás könyvelése érdekel elsősorban bennünket mint tulajdonosokat.
Részlet a válaszából: […] ...a gépkocsi piaciértékén. A használt gépkocsi vételárán, mint kereskedelmi árut (nem saját célratörténik a vásárlás) vegye készletre a márkakereskedő a használt gépkocsit, ésmutassa ki azt az eladóval szembeni kötelezettségként (T 261 – K 454)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...[Szt.101. §-ának (5) bekezdése.]Tartaléknak minősülnek az egyszerűsített mérlegeszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő általánosforgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűenigényelt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2