32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Származási garancia számvitele, áfája
Kérdés: Energiakereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Kérdésünk az, hogy a villamos energiához kapcsolódó származási garancia – ami egy forgalmazható elektronikus tanúsítvány – beszerzésének, illetve értékesítésének könyvelése hogyan történik? Mivel kereskedőcég vagyunk, különféle piacokon szeretnénk beszerezni a származási garanciát, majd értékesíteni. Áfa kapcsolódik az értékesítéshez?
2. cikk / 32 Cégautóadó alóli mentesség
Kérdés: Autókereskedő kft. – amely személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozónak minősül – megvásárolja az új személygépkocsit az importőrtől, forgalomba helyezi, megfizeti a kötelező gépjárműadót, majd 60 nap után kivonja a forgalomból, és a Közösségen belül "nullkilométeresen" értékesíti. Ez alatt a 60 nap alatt az autó az autókereskedő telephelyén áll, ezt a 60 napot adminisztrációs előírások miatt kell megvárni, az autókereskedő kft. már a vásárlás pillanatában tudja, hogy exportra fogja eladni az autót állandó partnereinek. A forgalomba helyezés az importőri előírások betartása miatt kötelező. Meg kell-e fizetni a cégautóadót ezekre az autókra?
3. cikk / 32 Készletszámlák árfolyama, áfája és számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
4. cikk / 32 Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó
Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
5. cikk / 32 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
6. cikk / 32 Cseh telephely és a magyar kft. közötti kapcsolat
Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?
7. cikk / 32 Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi
Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt román állampolgárságú magánszemélytől, majd a regisztrációs adó megfizetése után, üzembe helyezés nélkül lízingcégnek értékesítette. A lízingcégtől zárt végű pénzügyi lízing keretében pedig visszalízingeli. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítania a lízingcég felé, illetve a lízingcégnek a kft. felé, áfamentesen vagy áfásan? Szíveskedjenek az ügyletek számviteli elszámolását és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat ismertetni!
8. cikk / 32 Határátlépés bizonylatolása
Kérdés: Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin – szállítás közben – más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?
9. cikk / 32 Visszlízing könyvelése
Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
10. cikk / 32 Eredetiségi költség minősítése
Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?