9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
2. cikk / 9 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
3. cikk / 9 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye III.
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételével kapcsolatban kérdés, hogy korábban még használatba nem vett szellemi termék beszerzése esetén az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez vizsgálandó-e, hogy a szellemi termék a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy ezt "csak" az ingatlanok és műszaki berendezésesek esetén kell vizsgálni? Konkrétan a cég gyártással foglalkozik, és kb. 25 millió forintért vásárolt (speciálisan számára készített) elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszert, mely nem a gyártást irányítja, hanem anyag, saját termelésű készlet, vásárolt készlet készletnyilvántartását, készlet gyártásba történő kiadása, a késztermék bevételezése, vevőrendelések kezelése, számlázás stb. Igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény minden szoftverre?
4. cikk / 9 Társaságiadóalap-módosítás
Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?
5. cikk / 9 Számítógép, személygépkocsi adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy társaság szivattyúk forgalmazásával és az üzembe helyezett szivattyúk karbantartásával foglalkozik. A társaság önálló telephellyel rendelkezik. A partnerek számítógépet (a készletek nyilvántartásához) és személygépkocsit (a karbantartáshoz szükséges kisméretű anyagok szállításához) vásároltak. A számítógép és a személygépkocsi értékével az adóalap – mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény címen – csökkenthető-e?
6. cikk / 9 Számítógép adóalap-kedvezménye
Kérdés: Ha egy vállalkozás a számítógépet számlázásra, készletnyilvántartásra, bevallások elkészítésére használja – az egyéb feltételek teljesülése esetén –, érvényesítheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét?
7. cikk / 9 Adóalap-kedvezmény totálkár esetén
Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?
8. cikk / 9 Tenyészsertés bérbevételének elszámolása
Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
9. cikk / 9 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Könyvvizsgáló társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiküldetéshez használ. Számítástechnikai szolgáltatást és kiskereskedelmet folytató társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiszálláshoz használ. Termelőtevékenységet végző vállalkozás saját teherautóval bonyolítja az alapanyag beszerzését, a késztermék kiszállítását a vevőkhöz, illetve a raktár és a termelőüzem közötti szállítást. Gyógyszertárak az árubeszerzést, a készletek nyilvántartását, az értékesítést számítógépen keresztül bonyolítják. Igénybe vehető-e ezekben az esetekben a mikro- és kisvállalkozások által érvényesíthető adóalap-kedvezmény?
