22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Garanciális kötelezettség átvállalása
Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
2. cikk / 22 Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása
Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
3. cikk / 22 Újrahasznosítható műanyag poharak
Kérdés: Egy Balaton-parti kempingben található vendéglátóhelyet üzemeltető társaságnál állandó problémát jelent, hogy a vendégek a kiadott üvegpoharakat nem hozzák vissza (leviszik a strandra, elviszik emlékbe, összetörik stb.). A veszteség ellentételezésére az alábbi gyakorlatot szeretnénk megvalósítani. A kimért italokat újrahasznosítható (nem egyszer használatos) műanyag poharakban (re-pohár) adnánk el. Első ízben történő fogyasztáskor 500 forint ellenében adnánk át a poharakat a vendégnek. Később a vendég újra ebben a pohárban tud üdítőitalt vásárolni éttermünkben, hiszen a kempingben a több napig történő tartózkodás a jellemző. Mielőtt a vendég elutazik, vagy nem szeretne több italt fogyasztani nálunk, akkor a poharat visszahozza, és az 500 forintot visszakapja. Illetve, ha a poharat a vendég megtartja, akkor az 500 forintot nem fizetjük vissza. Mi a helyes bizonylatolási rend ebben az esetben?
4. cikk / 22 Szállítás közben eltűnt termék
Kérdés: Gazdasági társaság 2000 euró értékben terméket értékesít partnerének. A szállítás során a 2000 euró értékből 1500 euró értékű eltűnt, csak 500 euró értékű termék érkezett meg. Az 1500 euró értékű kárt a fuvarozó partner megtérítette. Helyes-e az az elszámolás, hogy az eredeti 2000 euró értékű számlát 500 euróra helyesbítjük (hiszen csak ennyi érkezett meg ténylegesen), az 1500 euró értékű terméket pedig elszámoljuk a 86-os számlacsoportban a hiányzó, megsemmisült készletek között, amelyet ellentételez a szállítmányozó cég által adott (a 96-os számlacsoportban elszámolt) támogatás? Esetleg a külföldi partner felé kiállított 2000 euró értékű számlát változatlanul kell hagyni (hiszen tőlünk szállítólevélen ennyi lett kivételezve), és a meg nem térített 1500 eurót le kell írni az eredeti számlából a 86-os számlacsoportban?
5. cikk / 22 Negatív összeg a számlán
Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?
6. cikk / 22 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
7. cikk / 22 Tartozásátvállalás
Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
8. cikk / 22 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
9. cikk / 22 Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól
Kérdés:
Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?
10. cikk / 22 Közúti tömegközlekedés árbevétele
Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?