37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Marketingakciónak tekinthető-e
Kérdés: Egy marketingakcióval kapcsolatos a kérdésem: ha a magánszemély a cég bizonyos termékeit vásárolja, és visszaküldi a blokk számát, azok közül sms-ben kisorsolunk néhány főt, akik visszakapják a vásárolt termék árát, vagy abból X %-ot.
Ez a visszatérítés, illetve árengedmény kezelhető-e az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. a.) pontja alapján adómentesen? A kérdés azért merült fel, mert ezen 8. pont címe: "A nem pénzben kapott juttatások..." Az itt szereplő egyéb feltételek teljesülnek, mint pl. nyilvánosan meghirdetett, reklám célból, nem verseny... Hogyan kell ezt helyesen kezelnünk?
Ez a visszatérítés, illetve árengedmény kezelhető-e az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. a.) pontja alapján adómentesen? A kérdés azért merült fel, mert ezen 8. pont címe: "A nem pénzben kapott juttatások..." Az itt szereplő egyéb feltételek teljesülnek, mint pl. nyilvánosan meghirdetett, reklám célból, nem verseny... Hogyan kell ezt helyesen kezelnünk?
2. cikk / 37 Elengedett pótdíj könyvelése
Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?
3. cikk / 37 Üzletrészátadás csereszerződéssel
Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
4. cikk / 37 Megvásárolt, eladott követelés a mérlegben
Kérdés:
Melyik mérlegsoron kell kimutatni:
– engedményezés esetén, amennyiben én vagyok az engedményes, akkor a megvásárolt vevőkövetelés értékét, illetve
– visszterhes faktoring esetén a bank által megelőlegezett értéket?
5. cikk / 37 Utólag adott, nem számlázott engedmény
Kérdés: Ha az adott évben egy vagy több partner részére utólagos engedményt kívánunk adni, erről a tényről és ennek feltételeiről meg kell-e előre, az év elején állapodni, szerződésben, írásban? Az év végén, az eredményt is látva dönthet úgy a szállító, hogy partnerének ilyenfajta engedményt ad? Vagy ez az előre megállapodás csak az Áfa-tv. 71. §-a (2) bekezdésében szabályozott, utólag számlázott adott kedvezményre vonatkozik?
6. cikk / 37 Utólag adott engedmény termékben
Kérdés: Cégünk év végén partnereinek, szerződés szerint, nem számlázott, utólag adott engedményt ad. A bónusz értékét termékben kapják a partnerek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és ha nem, a szállításhoz elegendő-e a számviteli bizonylat, mivel a termék Ekáer-köteles?
7. cikk / 37 Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
8. cikk / 37 Kedvezményes áron értékesített jegyek
Kérdés: Színházunk üzletpolitikai célból meghatározott feltételek fenntartása esetén az előadásokra szóló jegyeket és bérleteket a listaárhoz képest kedvezményes áron értékesíti. A számla, nyugta eleve kedvezményes áron kerül kiállításra. A számviteli elszámolásokban a listaárat és a kedvezményt (bevételt csökkentő tételként) külön kell könyvelni, vagy elegendő a kedvezménnyel csökkentett árat bevételként elszámolni? Ez az eljárás sérti-e a bruttó elszámolás elvét?
9. cikk / 37 Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció
Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
10. cikk / 37 Követelés elengedése
Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
